|
|
|
| Előadó: | Punnany Massif |
|---|---|
| Album: | Fel Nem |
| Megjelenés: | 2023 |
| Hossz: | 4:31 |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
|
Felcser Máté (Rendben Man) Heilig Tamás Pető Szabolcs Katona Bálint "Baka" Lipics Gergő "Geri" Szilágyi Tóni |
|
| Kiadó: | Szerzői kiadás |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Mikor még pólyában feküdtem,
Ki sem nőtt még a fogam.
Az életről még mit sem tudtam,
Csak tejet ittam boldogan.
Egy asszony ült az ágyam mellett,
Féltő gonddal vigyázott reám.
Elringatott lágy altatóval,
Ez az asszony, az én anyám,
Szegény anyám.
Egyszerre hetyke legény lettem,
A szűk szoknyákat hajszolám.
Fiam, lelkem, házasodj meg,
Könyörgött váltig az anyám.
Szegény lány legyen a párod,
Nem holmi cifra úri lány.
És úgy intézkedj, hogy jövőre,
Már nagyanya legyen az anyád.
Szegény anyád…
De nékem cifra céda kellett,
Ki pénzért mérte csókjait.
Így anyám mindenét eladta,
Mindent a zálogházba vitt.
Éjjelente munkát vállalt,
Hogy sok pénzt keressen reám.
És mikor már nem tudott adni,
Én megütöttem az anyám.
Szegény anyám….
A lejtőn nem tudok megállni,
Csak folyton bűnözöm tovább.
Míg végül gonosztevő lettem,
Házigazdám a porkoláb.
Egyszer csak becsapódott
A börtönajtó énreám,
Egy asszonyt hallottam zokogni,
Siratott engem az anyám.
Szegény anyám…
A börtönömre napsugár szállt,
Ha jött anyámtól üzenet,
Hol egy-két jó falatot küldött,
Hol egy vígasztaló levelet.
Egyszer elmaradt minden,
Bús és árva érzés szakadt rám,
Évek múltán, mikor kikerültem,
Hallottam, meghalt az anyám.
Szegény anyám…
Sírja névtelen és puszta,
Egy fillérem se volt, hogy költsek rá.
Így újra loptam és a pénzen
Feldíszítettem a sírod anyám.
Mit bánom én, ha rajtakapnak,
Netán pár évet is sóznak reám.
Rózsák tövében, szegfűk ölén,
Alussza álmát a jó anyám.
Rózsák tövén, szegfűk ölén,
Alussza álmát egyetlen anyám.
Szegény anyám…
A Magyar rocktörténet című képregény első részének megjelenése után a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával a Képes Krónikák Kiadó elhozza a rockrajongóknak a folytatást a rendszerváltás előtti és az azt követő évtizedek zenei világáról, a korszak nagyjairól. A Magyar Zene Házában tartott május 7-i kötetbemutatón legendás zenészeink elevenítették meg ezt az időszakot, emellett megnyílt a Magyar rocktörténet művészeti vezetője, a fiatalon elhunyt Futaki Attila (1984-2024) életútját bemutató minikiállítás.
Az eseményen Demeter Szilárd, a Petőfi Kulturális Ügynökség vezérigazgatója beszédében köszönetet mondott a kiadónak, hogy felvállalta a hiánypótló kötet megjelentetésével járó munkát, és a fiatalon elhunyt Futaki Attiláról emlékezett meg. Úgy fogalmazott: „aki lapozgatja a könyvet soha ne feledje el, hogy volt egy olyan rocker, aki világhírű képregényrajzolóként beletette a lelkét ebbe a kötetbe.”
Demeter Szilárd
A rendezvény keretében a hazai rocktörténetről Hegyi György (Emil.Rulez) vezetésével Vincze Lilla (Napoleon Boulevard), Kalapács József (Pokolgép), Nagy Feró (Beatrice), valamint Müller Péter Sziámi (Kontroll Csoport, URH, Sziámi) beszélgetett. A kötetbemutató dedikálással, majd Nagy Feró és barátai akusztikus (unplugged) minikoncertjével ért véget.
A Magyar rocktörténet című képregény kiemelt célja, hogy bemutassa hazánk legnagyobb rockzenészeit és élő legendáit a magyar rockzene születésétől egészen a jelenkorig. A ’60-as, ’70-es éveket felvonultató, tavaly ősszel megjelent kötet után most itt a folytatás a ’80-as, ’90-es évek zenei ikonjaival. A képregény kreatív és egyben szórakoztató módon idézi fel a magyar rockzene emblematikus pillanatait és alakjait.
A kötet a nyolcvanas-kilencvenes évek legjelentősebb előadóit, többek közt az A. E. Bizottság, Bikini, Dinamit, VHK, Kontroll Csoport, URH, KFT CPg, Edda, Karthago, Első Emelet, Solaris, Pokolgép, Ossian, Akela, Bonanza Banzai, Quimby, Csókolom, PUF, Kispál és a Borz, Tankcsapda, Nyers, Kimnowak – és a hozzájuk kapcsolódó legendás zenészsztorikat a képregény műfajára jellemző sajátos, hol humoros-karikaturisztikus, hol realisztikusabb stílusban mutatja be.
A történetről
Pallaghy Karcsi, az első körben megismert közepesen tehetségtelen rockzenész feladja álmait, és beáll dolgozni a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat és ezen keresztül a magyar popszakma urához, Erdős Péterhez. Feladata a tehetségek felkutatása és pályára állítása. Időközben úgy tűnik, viharos magánélete is révbe ér, a válás után újra megtalálja azt a nőt, akivel szívesen leélné az életét. A rendszerváltás azonban a kihasználható lehetőségek tárházát hozza, Karcsi régi barátjával önálló vállalkozásba kezd. Azonban az élet most sem kegyes hozzá, a középkorú férfiak családi, szerelmi, egészségügyi problémái őt is elérik. De a rockzene szeretete végigvonul főhősünk életén: megküzd a tehetségesnek tartott együttesekért a főnökeivel. Így – a munkáján keresztül – ellátogathatunk a leghíresebb koncerthelyszínekre, a fesztiválokra, a rockopera-bemutatókra, a búcsúkoncertekre és részesei lehetünk az új csillagok születésének.
Az esemény különleges alkalmat szolgáltatott arra, hogy megnyíljon a legismertebb magyar képregényrajzoló, Futaki Attila (1984-2024) életútját bemutató minikiállítás a Magyar Zene Háza könyvtárában.
A tárlaton a nyilvánosság előtt korábbiakban be nem mutatott rajzok tekinthetőek meg Futaki Attila világszínvonalú életművéből. Futaki képein a Spirál, Severed, Puskás és más nemzetközileg is híressé vált alkotások tűnnek fel, emellett a tárlat nyomtatásban eddig meg nem jelent rajzokkal egészül ki.
A kiállítás május 8-tól a Magyar Zene Háza Könyvtárának nyitvatartási idejében látogatható.
A képregény arculatának kialakítása Futaki Attila munkái alapján jött létre, zenei téren a kötet szakmaiságáról újra Jávorszky Béla Szilárd gondoskodott, a borító tervezésében ezúttal is Cserkuti Dávid vett részt. A rajzos „rock-minilexikon” szövegét Kántor Mihály jegyzi, a képeket Haragos Péter és Felvidéki Miklós rajzolták.
A Magyar rocktörténet képregénysorozat megvásárolható a Libri, a Lira, a book24, valamint a kepeskronikak.hu webshopokban.
Fotók: Petőfi Kulturális Ügynökség
