|
|
|
| Előadó: | Ákos |
|---|---|
| Album: | Vertigo |
| Megjelenés: | 2002 |
| Hossz: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Kovács Ákos Duncan Shiels Háry Péter |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | FalconMedia |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Didn't seem much
To get all worked up about
Something I said
Made us scream and shout
We've been here before
Wasn't such a big deal then
You forgave me
Thought you'd forgive again
But this time around
It seems You've made a stand
I'm putting my foot down
On shifting sand
It's a situation
I'm not used to
Watching your front door
Is what I've been reduced to
Fame and fortune
Doesn't come that easily
You're the one who said
Enjoy it while You're free
Breathe in the air
The lights, the smoke, the band
The thrill of the audience
Eating from my outstretched hand
But lately I have to say
The juices haven't flowed
The needle's on empty
The car has left the road
The source of my aura
Was the faith I had in you
Now I just wonder
How on earth I continue
The people's number one
But what the hell for?
A nation's favourite son
But what the hell for?
I exercise my power
But what the hell for?
I've reached the final hour
But what the hell for?
Three whole weeks
Guess I have to face the fact
Hope has gone
Of her ever coming back
There's just two immortal lines
I'm thinking of
You love the thing you kill
And you kill the thing you love
Striving, driving
Sweeping all before me
So people I think that matter
Just can't ignore me
Never let go
No compromises
Now who can deny
Life's full of surprises
The people's number one
But what the hell for?
A nation's favourite son
But what the hell for?
I exercise my power
But what the hell for?
I've reached the final hour
But what the hell for?
A hazai zenei élet egyik legképzettebb női hangja, húsz éven át készült az előadói pályára, mindig közel volt a műfajhoz, talán nincs is olyan ismert énekes, akinek a lemezein nem működött közre.
Több mint tíz éve az ország legismertebb előadói között tartják számon. Kati – miközben a Debreceni Egyetem Könnyűzenei Intézetének egyik énektanára – Új utakon címmel új lemezt készített, ami mostani beszélgetésünk aktualitását is adta...
- A nagy áttörés 2010-2011-re tehető és ma már 2024-et írunk. Hogyan látod az akkori és a mostani Wolf Katit?
- 2010-ben volt az X-faktor, amiben megismert a közönség és utána közvetlenül az Eurovíziós Dalfesztivál, ahova felnőtt előadói életem első slágerét vittem, mert ugye a Vukon azért addigra már túl voltam. Elég hosszú idő után kerültem igazán a nagyközönség elé, már anyukaként két kisgyerekkel, miközben 20 éve már mindenféle színpadon álltam, de ismeretlen énekesként. Nagy lendülettel mentem az X-Faktorba, de ebben azért benne volt az is, hogy 36 évesen mit keresek én a popszakmában, esetleg hazaküldenek. De hál’ istennek annyira nyitott volt a csatorna, sőt, ez volt az én „backstage sztorim”, hogy már anyuka vagyok, kialakult élettel, és így is el lehet kezdeni egy új pályát. Nekem az X-Faktor és az Eurovízió egy robbanásszerű, hatalmas katarzis volt. Együtt éltünk, együtt lélegeztünk az egész X faktor stábbal, figyeltek, vigyáztak ránk, együtt ötleteltünk, szuper volt ott lenni velük. Az Eurovíziós verseny ezután olyan volt, mint a tejszínhabra a csokiszórás. Nagyon boldog voltam ettől az egésztől, de ma már bizonyos dolgokat másképp csinálnék. A legnagyobb hibámnak azt tartom, hogy elkezdtem zenekar nélkül fellépni. Zenei alap és CD, pendrive, arra ráénekeltem és mentünk fellépni. Nagyon élveztem a sikert, a rengeteg munkát – de ezt ma már nem így csinálnám.
- Ezt nagyon meg tudom érteni, de ezt nem ingyen kaptad. Ezért te nagyon megdolgoztál...
- Előtte rengeteget dolgoztam, megtanultam mindent, amit lehetett, mentem az apámmal (Wolf Péter zeneszerző) dolgozni, rengeteg stúdiómunkát csináltam. Mellette tanultam meg, hogyan kell dolgozni egy stúdióban, közben felléptem, zenekarokkal énekeltem, rengeteg gyakorlati dolgot tanultam. Emlékszem, az X-Faktor alatt mondogattam magamnak, hogy nem fogok sírni azon sem, ha kiesnék a műsorból. És bár minden percét megéltem ennek a helyzetnek, bennem egészen mások voltak a belső támpontok, mert amikor már két gyereked van, sokkal, de sokkal erősebb vagy, fel vagy készítve helyzetekre.
