|
|
|
| Előadó: | M.Á.K. |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Hogy akit vonzok utána miért taszítok?
Értem a tudás, amit szóltok, ha szóltok
Miért taszítok, aki barát az miért fordul át?
Mint az asszírok vagy az arabok vagy a palesztinok
Másnak rossz napja van, miért én szívok?
Miért engednek, ha én szorítok
Az életem a ti sztoritok
De én nem a divatodhoz konyítok
Se viszkim, se konyakom
Mit nem értessz? Mi a probléma?
Mit foglalkoztat? Itt nincs híve a posztnak
Csak a verseny számít, mint Prostnak
Amit hoztok kóma
Jön a sanszotok apropóba
Csak egy apró apró próba
Apropóba föl a hajóra
Pózba csajjal párba'
A gyerekek sírnak sok a bába
Fukszok nyakába
Az ember rákap
De kába
Ki a gyáva
De viszket látod
Minimal P, mire vártok
Nah mivan mire vártok?
Minden változik mint a kedvem, emberek jönnek mennek
Szezonális arcok, vagy csak mi változunk, yo
Unatkozunk, barátkozunk, hazudunk, megcsalunk
Magunkkal birkózunk, a talk utálni akarunk
A hitemet elvesztem egyre kevesebb embernek hiszek
Barátok távolodnak nem érzem azt amit régen
Emlékszem azokra a szép időkre meg a nőkre
Akik sokat jelentettek aztán gyűlölt lett belőle
Megint eljött a tavasz, bimbóznak a kapcsolatok
Levegőt se kapok én mindig kopogtatok, dadoghatok
Hol a tisztelet amit sokan hangoztatnak?
A pályán meg nagy képben őrjöngünk...
Most ki ellen beszélek, aki inge magára veszi
Eldobja vagy elteszi már csak egy damil tart életben
Lógok a semmi, én vagyok aki mindenkivel kibaszik
Vagy a forintos, persze ezek csak pillanatnyi érzések
Én mindig nyíltan játszom, így másnak se lehet meglepetés
Amit cselekszem, akkor meg mi a baj?
Holtpontra jutottam, unottan, de nem ide vágyódtam, bágyódtam
Persze kikevert kártyák, már hányszor körbejárták
Az elismerést várták, csukodt szemmel nyitott szájjal
Van aki lazán, van aki gőgös bájjal, csatát vívnak sorba
Gúnyos táblák szórol szóra, lehet de mégse változik senki meg semmi
Másnál többet tenni, neked csak élni célból, nekem az élet
De mi lesz véled?Legyen a véred a lényed amiért is kéne
Másnak 1 forintot sem érek,mégis csak magamtól félek
Lesz erőm talpra állni, megmutatni, erőssé válni
Boldogságtól szállni, nem csak a sült galambot várni
Tenni is kéne, mé' ne, te csak szívod pedig másnak a vére
Sokat pazaroltam a trére a lére, sodorral a kézbe lehajtott fejjel a térre
Néha szétfeszít a magány a sok vagány, hogy vannak srácok,
Akiktól tartok, verbál voltak ott a lépet ütök mások gombot, mégis Gödröt ások, könnyen megy pedig bohócnak tűnök
Közben mellettem a család a barát, kik hiszen bennem
Sokat kéne jóvá tennem, nehezebb széllel szemben
Döntés az én kezemben jó felé kéne mennem, yo rendben,
Jó felé kéne mennem, yo rendben yo rendben yo rendben
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
