|
|
|
| Előadó: | Eradication |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Stigma |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Búcsú egy angyaltól
Egy állomáson állok, kezemben hatalmas bőrőnd,
a döntés végleges, szívemből nem csinálok börtönt. NEM
A síp megszólal, hangja messze száll a szélbe',
a vonat elindult, a búcsú hangja lép be.
Könnybelábadt szemmel, vérző szívvel könnyem íze számba,
hogy könnyebb legyen felejtenem nem nézek hátra.
Az ajtó kulcsra zárva, még ezt érzem a mába,
tudom, megfutamodtam, ám nem vagyok gyáva.
Látod az önzőségem felülmúlt most minden határt,
így viszont hallgatnod kell Stigma búcsú dalát.
Mert az érzelmektől nem hittem volna hogy fogok félni,
a saját érdekemben SOS-be közre kellett lépni.
Azért,hogy szívembe ne is tápláljak reményt,
ha kaphatnék se kérnék tőle utolsó esélyt.
A döntést amit hoztam én azt büszkeséggel vállalom,
ám ellenem a szánalom a legkeményebb ártalom.
Jött egy érzés melyet oly sokáig el se hittem,
ám megcsapott a mámor és ezt már komolyra vettem.
Úgy érzem jól tettem, megkellett mondani,
hibás döntés lett volna az érzelmeket elfojtani.
Élni és halni tőled szerelmet kapni,
tisztában voltam azzal, hogy te nem tudnál adni.
refrén:
Egy angyalt elhagytam,pedig nem akartam,
a szálakat köztünk,elvágtam egy karddal.
A józanész nyert,a barátság vesztett,
mert szívemben a szeretet, szerelmet ébresztett.
Egy angyalt elhagytam,pedig nem akartam,
a szálakat köztünk,elvágtam egy karddal.
A józanész nyert,a barátság vesztett,
mert szívemben a szeretet, szerelmet ébresztett.
Az idő eljött,közös perceinknek vége,
úgy omlott szét mint egy kártyavár a szélbe'.
A szerelmet nem hagytam hogy kinyíljon mint egy rózsa,
mert akit szerettem volna, nem gondozhatja.
Hogy visszanőni ne tudjon gyökerestől kitéptem,
biztosra mentem,köré betonvárat építettem.
A jövőt látom fényt és vizet nem kapnak,
így az idő múlásával majd a szirmok elhervadnak.
Csak azt tettem amit a józanész diktál,
a lelkem,birodalmam mostantól előtted csukva áll.
Ezt fogadd el,mert azt szeretném hogy te boldog legyél,
mert a vidámság benned az egyik legvonzóbb erény.
De ha néha a falaid közt eltörne a mécses,
vedd elő a hangom,hiszen a rappem szenvedélyes.
A töltény éles az igaz szerelem két személyes,
bár ez a kapcsolat többre aligha képes.
Így választanom kellett barátság és viszlát között,
de nem tudnék úrrá lenni úgyse az érzelmek fölött.
Ezért a drasztikusabb választáshoz folyamodtam én,
de hidd el,jobb így mert a vég,egyben egy kezdemény.
A helyzet lévén, tőled csak azt kérném ,
a kapcsolatunk benned úgy maradjon meg mint élmény.
A közös utunk végén,az emlék egy cd-n,
mert voltak szép napok Stigmával kint a város szélén.
refrén:
Egy angyalt elhagytam,pedig nem akartam,
a szálakat köztünk,elvágtam egy karddal.
A józanész nyert,a barátság vesztett,
mert szívemben a szeretet szerelmet ébresztett.
Egy angyalt elhagytam,pedig nem akartam,
a szálakat köztünk,elvágtam egy karddal.
A józanész nyert,a barátság vesztett,
mert szívemben a szeretet szerelmet ébresztett.
/mert szívemben a szeretet szerelmet ébresztett.../
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
