|
|
|
| Előadó: | Anna Karenina (musical) |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Miklós Tibor |
|
Kocsák Tibor |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Musical |
| Címkék: | Keressük! |
(Karenin):
Menni, felkelni és menni.
A hivatalba, bárhova.
Mi van ma? Talán hétfő?
Nem, nem, biztos, hogy már szerda.
Szerjózsa... Nem akarom látni,
szótlanul is kérdez, az ő szemeit látom.
Anna, hogy tehetted mindezt?
Ó, Anna! Fogytán az erőm.
Össze vagyok zúzva,
senkihez egy szót sem, beteg vagyok.
(Lígyija Ivanovna):
Barátom, ne is szóljon,
mindent tudok!
A konyhában már rend van,
készül a tárkonyos leves.
A hivatalban alig várják,
hogy vidéki körútját befejezze,
és ön, igen, ön
ilyen fésületlenül egy hölgy előtt!
Ideje már, hogy
magát is rendbe hozza!
(Karenin):
Maga, maga Lígyija...
(Lígyija Ivanovna):
Ivanovna.
(Karenin):
Nem fogadok senkit.
Hogy engedték...?
(Lígyija Ivanovna):
Kérem!
(Karenin):
Hisz alig ismerem!
(Lígyija Ivanovna):
Kérem!
(Karenin):
Grófnő, hiszen ön...
(Lígyija Ivanovna):
Na de kérem!...
Egy önzetlen, nyílt szívű jó barát,
ki hordozza mától a ház gondját.
Egy őszinte, halk szavú jó barát,
ki önként áldozza föl magát
enyhítvén a lélek fájó bánatát.
(Karenin):
És ez a jóbarát netán...
(Lígyija Ivanovna):
Számíthat rá!
Én, aki szerelmes voltam
a férjembe hajdan,
kevéssel korábban
mint serdülő lányka
egy karcsú lovászba,
egy fess anarchistába,
azután sorba
a cári családnak
valahány ágának
mindahány sarjába,
egy indus fakírba,
egy híres tudósba,
egy irodalmárba,
egy angoltanárba,
egy vikáriusba,
egy metropolitába,
Komisszárovba,
a híres bankárba,
Rusztis Fudzsijba,
s legfőképp Puskinba,
és most szerelmes vagyok,
és ez legyen csak titok,
igen, szerelmes vagyok magá...
(Karenin):
Magányra ítéltem, a tanácsát kérem!
(Lígyija Ivanovna):
Az ön parázna,
bűnös vággyal megvert
hűtlen felesége
hivatkozva hát
a szívemet betöltő
keresztényi érzületre
már nem először kérte,
hogy közvetítsem önnek,
adjam át kérését,
e tévelygő asszony
találkozni kíván
a kis Szerjózsával.
(Karenin):
Ezt megtagadni nincs jogom,
jöjjön csak el!
(Lígyija Ivanovna):
Nem, nem, nem, nem!
Az a nő gonosz és kegyetlen!
A fia után vágyik, de
hogyan bánt el önnel
a könyörtelen némber!
(Karenin):
Mit tegyünk hát?
(Lígyija Ivanovna):
Én már megtettem, amit kell,
kellően megszégyenítettem.
Tudtára adtam, hogy nem és nem!
(Karenin):
Mi lesz velem?
(Lígyija Ivanovna):
Egy önzetlen, nyílt szívű jó barát,
ki hordozza mától a ház gondját.
(Együtt):
Egy őszinte, halk szavú jó barát,
ki önként áldozza föl magát,
s a kettészakított élet
újból megy tovább.
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
