|
|
|
| Előadó: | Phoenix |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Rap (Underground) |
| Címkék: | Keressük! |
Yo man!
How many real madafaka feel?
Yo man!
Hány igazi anyabaszó érez?
Mic check
How many real madafaka feel?
Jár a tű vénáról vénára, úszik csatornába,
Énnálam lüktet a véráram, a szív nem dobog hanem törik.
Faág ropog, szörnyek kelnek, a lábnyomaim száma nő a hóban,
Nincsen jótündér, csak kezében műfasz, mit feldug a télapónak.
Én lépkedek, reményt lelek, de mért remeg mindkét kezem,
Felégetett szeméttelepnek szaga bűzzel vértezett fel.
Ital a pohárban, itt áll lényem küllők közé téve,
Hogy megértse, vitorlám miért nem hódol be a szikár szélnek.
Agyam gép, a külsőm hús, a belsőm bádog,
Miért van az, hogy minden nőben Stiffler mamáját látom?
Megyek én is át vízen a gáton,
Csillagként az égen a tejúton sétálok.
Fogom kezed, közben gézben jár a lelkem,
Mézben úszik nyelvem, jelenem szól a múlthoz,
De szemetek előtt fetreng egy kő gurult a kúthoz,
Nem leszek hűtlen hozzád, mint pisztoly a túszhoz.
Iszkolj, ne kússz a mocsárba,
Cserbenhagyásos gázolással mutass utat a homályba,
Ködfátyol lepi szemem halu, lepihenek helló,
Megbillen tekintélyed, még bent vagyok, de a felesemet kint kérem
Ki. Ki? A felesemet...
Refrén x2
Veregessen gyengét, a bátor ki gyengéd,
Péntek a hét minden napja, az ellenség a hétfő.
Ez ijesztő ne félj, legyen élesebb pengéd,
Menjél biztosra, te légy az eső más a mészkő.
Egy gramm zsályát protezsálok a hörgőim közé,
Közzéteszem, hogy avanzsálok árnyékom mögé,
Papírdobozba zárva múl a tudatom mi árva,
Ugass kutya, én meg nézlek a pofámon szájkosárral.
Lézeng este fénybe vérre éhesebbik énem,
Nincs ejtőernyő, ugrok esernyővel a kézben.
Kullog bátran a gyenge, hogy a csatatéren essen,
Nyakad alszik a farönkön, kéred a hóhért, szeressen.
A szívednek zenéljen hárfájával a végzet,
Egy színlelt temetésen, hol téged esznek férgek.
Most úgy érzem jó leszel, poharamba jégnek nyáron hó leszek, télen víz,
Betű egy kódexben.
Álomkép, hogy ugrok, vagy éppen szállok-e,
Állok-e a sorban, vagy ülök-e a székre le?
Délibábok álmaim, mik eltemetnek élve,
Tág pupillákon képlékeny a vérszegény valóság.
Az érzékeny léleknek fakírágy a csalódás.
Céltalan utazás ez,
Úttalan Úton.
A ravaszt akkor húzom, ha nincs golyó a tárban,
Én a paraszt, te a bástya, sok az áruló a várban.
Ha esek, akkor sárba, nem baj, járok a mocsárban...
Refrén x2
Lehet te is jég vagy a koktélban, vagy karszalag a buszon,
De hidd, hogy kiket ébren látnál, alszanak egy liftben,
Pedig a földszinten laknak a vágyak, amik visznek
Párna nélküli ágyba, fázós árva percek közé,
Télen fűtetlen bárba csótány-lepte kocsmákba,
Gépként térnek be sörért minibár nélküli szobákba.
Minimál életkedvvel nézek én is ki az ablakon,
Lehet az élet kedvel, ő az edzőm ezért csap nyakon.
Örökmécsesként vonzó, torz kis örökmozgó,
Szög a háromszögben a lélek vagy faragott torzó.
Üres pohárral a hóban, a napnak háttal állva,
Árnyékom középső ujja, mit vakon lát a hátam,
Én fütyülök, ő táncoltat, én ugratom, hogy ugrok,
Én részegen kószálok, ő pedig mögöttem kullog.
Ugratom, hogy ugrok, ugratom, hogy ugrok...
Refrén x2
A dalszerzők napja alkalmából szervezett rendhagyó szerzői koncertek célja felhívni a figyelmet a dalszerzők értékteremtő, a dalok értékközvetítő szerepére
Kedvenc saját szerzeményeivel látogat vissza egykori iskolájába 12 ismert és közkedvelt szerző, köztük Hegyi Dóra, László Evelin, Lázár Domokos, Molnár Tamás és Szabó Balázs. Az idei dalszerzők napja alkalmából az ország különböző pontjairól csatlakoznak iskolák a kezdeményezéshez. A szerzők beszélgetéssel egybekötött szólókoncertek keretében mesélnek a diákoknak a dalok születéséről és a dalszerzés öröméről, céljuk átadni a fő üzenetet: a dal érték.
Az iskolában eltöltött évek fontos inspirációforrást jelenthetnek nem csupán az alkotók, de mindenki számára. Ebben az időszakban alakul a személyiség, változik és erősödik meg az egyéni értékrend, valamint sokasodnak a személyes élmények. Az idei dalszerzők napjának üzenete is erre rezonál: zeneszerető közönséget és közösséget formálni, mesélni a dalok mögötti történetekről, ezáltal közelebb hozni azokat a hallgatóhoz, emellett pedig a dalszerzői életutat bemutatni és alkotásra ösztönözni az erre fogékony fiatalokat.
Az idei kezdeményezés keretében népszerű szerzők látogatnak vissza egykori iskolájukba, ahol interaktív akusztikus koncerteken adják át az üzenetet a most oda járó diákoknak: a dal érték. A zeneszámok a szerzők saját előadásában, saját hangszerük kíséretében, nem mindennapi körülmények között szólalnak meg az iskola falai között.
A résztvevő szerzők listája és az általuk meglátogatott iskolák
• Áron András (Lazarvs, Trillion, Aron Andras & the Black Circle Orchestra, Junior Artisjus-díjas dalszerző) - Lauder Javne Iskola, Budapest
• Dallos Bogi - Győri SzC Baksa Kálmán Két Tanítási Nyelvű Gimnázium és Győri SZC Krúdy Gyula Turisztikai és Vendéglátóipari Technikum, Győr
• Hegedűs Józsi - Békéscsabai SCZ Vásárhelyi Pál Műszaki Szakgimnázium, Békéscsaba
• Hegyi Dóra (Ohnody, Junior Artisjus-díjas dalszerző) - Lánczos Kornél Gimnázium (Székesfehérvár)
• László Evelin (A dal 2024 nyertese) - Miskolci SZC Mezőcsáti Gimnázium és Szakképző Iskola, Mezőcsát
• Lázár Domokos (Esti Kornél, Lázár tesók) - Karcagi SZC Teleki Blanka Gimnázium, Mezőtúr
• Molnár Tamás (Artisjus-díjas dalszerző) – Újpesti Homoktövis Általános Iskola, Budapest
• Pápai Joci - Tatabányai SZC Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Technikum és Szakképző Iskola, Tatabánya
• Pátkai Rozina (Minka) - ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium, Budapest
• Sallai László (Platon Karataev, Galaxisok, Felső Tízezer) - Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, Budapest
• Sára Gergely (Gege / 6363) - Budapest XIV. Kerületi Teleki Blanka Gimnázium, Budapest
• Szabó Balázs (Szabó Balázs Bandája) – Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma és Diákotthona, Debrecen
A koncertek a dalszerzők napját megelőző két hétben, különböző időpontokban zártkörű iskolai rendezvények formájában zajlanak.
A dalszerzők napjáról ezt mondta el Németh Alajos Lojzi, az Artisjus Szerzői Egyesület elnöke
„A zenei ranglétrán mindig a zeneszerző áll az első helyen. Utána következik a karmester az elsőhegedűs, és így tovább. Október nyolcadikán, a dalszerzők napján felhívjuk a figyelmet arra, hogy milyen fontos a dalszerzés, zeneszerzés, dalszövegírás, az alkotóművészet. A dalok törik meg a csendet és töltik be a teret gondolatokkal, érzelmekkel. Idén az iskolákba visszük el ezt az üzenetet fiatal zeneszerzők tolmácsolásában a legnyitottabb rétegeknek, hogy tudják meg ők is, hogyan készülnek a dalok, dalszövegek, hogy mennyi munka és szeretet áll az alkotási folyamat mögött. 2024-ben is zengjen a zene a szíveken, szóljon erről ez az üzenet!”
Az iskolájukba visszalátogató szerzőktől pár gondolat
"Hiszek abban, hogy a zene hatalmas erejének és szenvedélyének fúziójával inspirálhatom az embereket, hogy reményt és örömöt hozhatok a hallgatók életébe. Dalaimmal arra törekszem, hogy pozitív üzeneteket közvetítsek, legyen szó a szeretetről vagy az önelfogadásról. Erről is fogok mesélni az iskolám mostani diákjainak. Számomra a zene nemcsak szórakozás, hanem egy eszköz a lélek gyógyítására és a közösség építésére" – mondta el László Evelin.
Hogy a mezőtúri iskolai évek milyen jelentőséggel bírtak későbbi alkotói karrierje során, Lázár Domokos így foglalta össze
„A Teleki a zenei munkásságom kiindulópontja, sarokköve, legfontosabb helyszíne. Az Esti Kornélt itt alapítottuk Veres Imi barátommal, akivel osztálytársak voltunk. 17 évesen a Teleki volt a természetes közegünk, Achs Károlytól, aki az osztályfőnökünk volt, fontos kulturális referenciákat kaptunk, amit nem elsősorban zenei, hanem szellemi munícióként használtunk a későbbiekben. Megtanultuk, hogy az alkotás elsősorban munka, amibe bele kell állni, amely során másokkal meg kell tanulni együttműködni és meg kell tapasztalni, hogy közösen jobbak vagyunk, mint külön-külön”.
„Az iskolák közeget adnak, kapcsolatokat biztosítanak és alkotóteret jelentenek számomra.
Az iskolát, nem a tudás házának, tárának, birtokosának tekintem, hanem egy kreatív térnek, ahol hasonló érdeklődésű emberek egymást kiegészítve, egymástól tanulva, együttműködve új dolgokat hoznak létre. Ez a mai modern dalszerzésben is alapvető, és az iskolai koncertemen is a kooperáció és a közösségi alkotás fontosságára szeretném felhívni a figyelmet. De mindenki másnak is a közös alkotás élményét szeretném a figyelmébe ajánlani. Legyünk együtt kreatívak, elfogadóak és nyitottak mások ötleteire, gondolataira. Mindig van és lesz mit tanulni egymástól” – fogalmazta meg dalszerzők napi koncertjének üzenetét Pátkai Rozina.
„Izgalmas lesz számomra ismét a volt iskolámban játszani. A gimnáziumi évek alatt kezdtem el zenekarban zenélni, a legelső próbánk abban az énekteremben volt, ahol most a diákokkal fogok találkozni, és az első koncertünk is az iskolai tornateremben volt. A gimnáziumi évek pedig dalszerzőként is nagyon formáltak, talán meg is látszódott néha a teljesítményemen, hogy már a zsenge szárnypróbálgatások idején is szinte folyamatosan dalszerző üzemmódban voltam: az iskolai füzetek margói tele voltak potenciális dalcímekkel, befejezetlen versszakokkal és jól hangzó, elkapott idézetekkel. Már akkor is lenyűgözött és a mai napig ámulatba ejt, hogy különálló világokat lehet létrehozni pár akkord és néhány sor segítségével. Az iskolai koncerten is leginkább azt szeretném üzenni a diákoknak, hogy nemcsak a zene, hanem a dalszerzés is mindenkié. Nem kell Paganininek lenni ahhoz egy hangszeren, hogy az ember elinduljon az alkotás útján, ehhez elég némi zenei műveltség, az ember saját látásmódja, és némi kitartás” – mondta el gondolatait Sallai László az iskolába való különleges visszatérés kapcsán.
Míg Sára Gergely így öntötte szavakba gondolatait budapesti alma materéről
„Azért lesz különleges visszatérni a Teleki Blanka Gimnáziumba, mert nem csak egy, hanem két fontos időszak is kapcsol engem az intézményhez. Diákként imádtam a Telekibe járni, és később lehetőségem volt a tanári gyakorlatomat is itt csinálni, ami során egy teljesen új oldaláról ismerhettem meg tinédzserkorom legfontosabb állomását. Ez a fél év is csak elmélyítette a szeretetemet az iskola irányába, így mindig szívesen térek vissza a liget fái mellé, a szecessziós falak közé”.
„A dalszerzői pályával valahogy egymást választottuk. Rengeteg kaland, utazás, konyhák, utcák, erdők és színháztermek, barátságok és tábortüzek szegélyezték ezt a formálódást. Amikor én akartam zenészként élni az életem, rengeteg kérdést és akadályt gördített elém, amikor meg elfáradtam, vagy kétségbeestem, akkor ő lépett hozzám egy esős teraszon, és vagy a közönség, vagy a szakma által ragadott karon és vitt tovább. Az életemmé vált, nem tudtam, vagy akartam mást választani. A legjobb és legnehezebb barátom” – osztotta meg gondolatait Szabó Balázs, arról, hogy mit jelent számára a dalszerzői hivatás.
A dalszerzők napját Magyarországon minden évben október 8-án tartják. Először 2018-ban az Artisjus Egyesület hívta életre azzal a céllal, hogy felhívja a közönség figyelmét a zenei produkciók mögött dolgozó dalszerzőkre, zenei alkotókra, az értékteremtő munkájukra, és a dalok értékközvetítő szerepére. A dátum azért októberben van, mert 1967-ben, a kultikus Bosch klubban ekkoriban játszották először közönség előtt az első magyar nyelvű rockdalt, Bródy János és Szörényi Levente Óh, mondd című dalát az Illés-együttes előadásában. Ez az esemény hatalmas lendületet adott a hazai könnyűzene fejlődésének, és mint ilyen, áttételesen a népszerű koncerthelyszíneket és fesztiválokat megtöltő mai magyar szerzők és előadók sikereinek is előfutára volt.
További információ:
Szeltner Ildikó Rita / Artisjus / e-mail: kommunikacio@artisjus.com
Tóth Klára Fanni / Próbakő Kommunikáció / e-mail: artisjus@probako.hu/ mobil: +36 20 519 9341
AZ ARTISJUSRÓL
Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület a zeneszerzők, szövegírók, zeneműkiadók és irodalmi szerzők egyesülete. Az alkotók azzal bízták meg, hogy egyes szerzői jogaikat kezelje, s így jövedelemhez jussanak munkájuk után. Ezért jogdíjat szed azoktól, akik a műveket – egyebek között profitszerzési céllal – nyilvánosan felhasználják, és a beszedett díjat kifizeti az érintett szerzőknek. Az Artisjus küldetésének része, hogy minél egyszerűbbé tegye az alkotók és az alkotásokat használók viszonyát mindkét oldal megelégedésére; ezért közvetítő szerepre törekszik a zenerajongók, könyvbarátok, illetve a szerzők és a jogalkotó között.
Az Artisjus jogelődjét 1907-ben alapították a magyar zeneszerzők, szövegírók és zeneműkiadók. Ma közvetlen megbízással mintegy 22 ezer magyar szerző jogait kezeli, 527 ezer magyar művet tart nyilván, ezen kívül a hasonló külföldi szervezetekkel kötött szerződései alapján több millió zenei és irodalmi szerző jogkezelését végzi a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál bejegyzett közös jogkezelő szervezetként. www.artisjus.hu
Fotók: Artisjus
