|
|
|
Markypapa refr.:
A szavam itt marad, engem magaddal vihetsz,
Ha egy piát fizetsz, akkor nekem hihetsz,
Részeg ember igazat mond, ennyi és pont,
Azt mondok, amit akarok, Na mondd, na mondd!
Norb1:
Ja, azt mondom, amit akarok
Jah azt teszem, amit akarok
Gondolatok, szavak mondatok
Mi fejemben kavarog és megfogni nem tudok
És dolgok ’min változtatni nem lehet
Mert így van megírva, és Isten csak 1 lehet
Ezek a tények, ezt neked is meg kell megértened
Mert hús és vér neked és nekem a lényeg
Ezért hibázni lehet, ítélkezhetsz felettem
De a sorsomról nem dönthet senki sem
Mert Norb Nagy bárki bármit ugat
Ha jártatod a pofád a D$ visszaharap
Embernek lenni a legnagyobb büszkeség
Ha utad úgy irányítod hogy az, senkit se sért
Mert vannak a világban örök igaz dolgok
És jobban teszed ha ezt te is elfogadod.
Márkypapa 2:
Mikrofont fog fogni a csapat, újra és újra,
Leisszuk magunkat fullra, ettől lesz a szöveg durva!
Minden kurva térdepeljen, gyertek, gyertek picsák,
Kezek az égbe, te is üvölts velem b. i. tch!
Nem vagyok hím soviniszta, tisztelem a nőket,
De némelyik pénzért baszik, én nem értem őket!
Majd tükörbe néz, a férjének ad egy puszit,
Pedig lecuppantott ma is, pár tucat palit!
Hegyezd a ceruzád, Márky-Papa diktál,
Kezdődik a tollbamondás, a prédikátor prédikál!
És neki áll nektek észt osztani,
A spanokkal spanolni, a köcsögöket basztatni!
Ja, a tisztelet inkább ne jöjjön szóba,
Mer már nem olyan mint régen, mint a whiskeyvel a szóda!
Erről beszéltem, a téma nincsen kötve,
Eltévedek a rengetegben, vagy eltűnök a ködbe!
Zazu 3:
Azt mondok, amit akarok, itt semmi nem titok,
Itt van a D$, a rapperek közt a legnagyobb!
Ez itt M.O., Mezőkövesd városa,
Ahonnan elindultam, hogy a világot megváltoztassam
És láthassam, hogy milyenek az emberek,
Itt minden el van szarva, ezen változtatni nem lehet,
És én se tehetek már ez ellen semmit,
Úgyhogy nem is feszegetem, az egészről ennyit!
Ez Magyarország, nem U.S.A.,
Mit tudjuk, hol a helyünk, ezért az érem a D$é!
És ne beszélj, arról, hogy szar az amit teszünk,
Jobb ha tisztába vagy vele, hogy helyén van az eszünk,
Mi veszünk 1 piát és koccintunk veled,
Te meg emeled a poharad, így mutatsz tisztelet
Én látom, hogy megérte ez az egész,
És ismét mellénk állt egy újabb face!
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
