|
|
|
Refr.
Telnek az évek, ilyen az élet
Mit tehetek? Túlélek!
Érted? Én is félek,
De mondd meg, mit tehetek?
Rap #1 Zazu:
Telnek a napok és telnek az évek
Ezek a napok egyre szarabbak nem inkább szépek
De hogy miért van ez így?! Mer' így van megírva,
Senki nem érti azt hogy miért van fél lábbal a sírba
Sírva alszik el és ugyan úgy kell fel
Mert megint előtte egy ugyan olyan reggel,
Mint az előző, ugyan olyan unalmas nap
Ő az Istentől kér de, csak az Ördögtől kap.
'Pafff'! Padló, nincs mit tenni
Hiszen segítő kezet megint nem nyújt neki senki!
Ennyi, de az élet tovább halad
Ö bármennyire próbálkozik mindig lemarad
És szalad, maga elöl, maga után
Mert azt élet nem bánik vele jól csak durván
Már elege van abból hogy mindig o a vesztes
Hiszen az élet szar és hozzá nem rendes!
Rap #2 Márky:
BAZ - megye támad! Figyelem!
Ez az Észak-keleti part! Nincsen kegyelem!
A fegyelem a kenyerem, nekem ez a fegyverem,
Nekem nem számít más, ez az egyetlen!
Szar ez a rendszer, Unió tagok lettünk,
Most hova szarjak? Mit tettünk?
Csak a gazdag vastagodik, a szegény meg véknyul,
Ezt egy senki mondja a borsodi régióból!
Bekapcsolom a tv, mit látok?
Lopások, csalások, elhalálozások!
A helyszín B.A.Z. Megye, a tettes az, mindegy,
Lehetsz fekete, lehetsz fehér, nem számít a színed!
Csak, hogy túlélj, mer’ az élet kemény!
Csak a csapatom, meg a vakerom, ami az enyém!
Majd bűnözni kell, mint Tony Soprano,
És ott lesz a rács mögött a sok gádzsó!
Rap #3 Norb:
Túlélni, harcolni, csak ennyi a tét,
Tele vagy lével, de nem elég.
Még több kell, a szegénytől elveszed,
És nyugodt lelkiismerettel az életed tovább éled!
Mindenkinek ugyanez az élet style-a,
Csak maga érdekli, a többi le van szarva!
Telnek az évek, az élet egyre negatívabb,
Aki volt fenn, aki lenn az lent marad!
Ott vannak a gyerekek, mik a kilátások?
Vagy tanulnak, vagy maguknak sírt ásnak.
Várnának ők is, egy jobb életre,
De hiába, mer’ ebbe születtek bele!
A sok szemét, meg a halálos vírus,
Amitől minden kibaszott újság izmos!
Felszólaltam, ez amit megtettem,
Ez nem az a világ, amibe én születtem!
A hazai zenei élet egyik legképzettebb női hangja, húsz éven át készült az előadói pályára, mindig közel volt a műfajhoz, talán nincs is olyan ismert énekes, akinek a lemezein nem működött közre.
Több mint tíz éve az ország legismertebb előadói között tartják számon. Kati – miközben a Debreceni Egyetem Könnyűzenei Intézetének egyik énektanára – Új utakon címmel új lemezt készített, ami mostani beszélgetésünk aktualitását is adta...
- A nagy áttörés 2010-2011-re tehető és ma már 2024-et írunk. Hogyan látod az akkori és a mostani Wolf Katit?
- 2010-ben volt az X-faktor, amiben megismert a közönség és utána közvetlenül az Eurovíziós Dalfesztivál, ahova felnőtt előadói életem első slágerét vittem, mert ugye a Vukon azért addigra már túl voltam. Elég hosszú idő után kerültem igazán a nagyközönség elé, már anyukaként két kisgyerekkel, miközben 20 éve már mindenféle színpadon álltam, de ismeretlen énekesként. Nagy lendülettel mentem az X-Faktorba, de ebben azért benne volt az is, hogy 36 évesen mit keresek én a popszakmában, esetleg hazaküldenek. De hál’ istennek annyira nyitott volt a csatorna, sőt, ez volt az én „backstage sztorim”, hogy már anyuka vagyok, kialakult élettel, és így is el lehet kezdeni egy új pályát. Nekem az X-Faktor és az Eurovízió egy robbanásszerű, hatalmas katarzis volt. Együtt éltünk, együtt lélegeztünk az egész X faktor stábbal, figyeltek, vigyáztak ránk, együtt ötleteltünk, szuper volt ott lenni velük. Az Eurovíziós verseny ezután olyan volt, mint a tejszínhabra a csokiszórás. Nagyon boldog voltam ettől az egésztől, de ma már bizonyos dolgokat másképp csinálnék. A legnagyobb hibámnak azt tartom, hogy elkezdtem zenekar nélkül fellépni. Zenei alap és CD, pendrive, arra ráénekeltem és mentünk fellépni. Nagyon élveztem a sikert, a rengeteg munkát – de ezt ma már nem így csinálnám.
- Ezt nagyon meg tudom érteni, de ezt nem ingyen kaptad. Ezért te nagyon megdolgoztál...
- Előtte rengeteget dolgoztam, megtanultam mindent, amit lehetett, mentem az apámmal (Wolf Péter zeneszerző) dolgozni, rengeteg stúdiómunkát csináltam. Mellette tanultam meg, hogyan kell dolgozni egy stúdióban, közben felléptem, zenekarokkal énekeltem, rengeteg gyakorlati dolgot tanultam. Emlékszem, az X-Faktor alatt mondogattam magamnak, hogy nem fogok sírni azon sem, ha kiesnék a műsorból. És bár minden percét megéltem ennek a helyzetnek, bennem egészen mások voltak a belső támpontok, mert amikor már két gyereked van, sokkal, de sokkal erősebb vagy, fel vagy készítve helyzetekre.
