|
|
|
| Előadó: | Dreamin Bass |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Kiss Gábor |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Valaki megjósolta,
csak rámnézett és tudta,
hogy nem velem van a baj,
de valaki mindig többet akar.
Pedig én soha nem kergetek álmot,
csak egy pici szerelmre vágyok.
Cserébe odaadom, ami én vagyok,
tűz és víz faragott..
Most leszámoltunk a téllel,
és a szerelem tűnik el a jéggel,
de hogy mi van a hó alatt, ez titok,
de éneklik a madarak,
hallom már, hogy miről szólnak,
most új reményt hoz a holnap.
Én megköszönöm, hogy itt voltál, új szelek fújnak..
Véget ért a hosszú tél,
a szívem többé már nem fél
a dallam is ugyanúgy szól, mint rég (a madarakkal repülnék)
Fúj a szél, egy napsugár
megcirógat, körbejár.
Valaki két karjába zár..
Ahogy élnek az álmok,
én semmitől sem tartok.
Lehet, hogy igaza van, aki mást gondolt,
és úgy lesz boldogabb..
De nekem jó, mert érzem hogy élek,
és talán a tavaszi nap is megéget.
Bőrömön áthatol és élteti a szívemet, nem hagy sebeket.
Véget ért a hosszú tél,
a szívem többé már nem fél
a dallam is ugyanúgy szól, mint rég (a madarakkal repülnék)
Fúj a szél, egy napsugár
megcirógat, körbejár.
Valaki két karjába zár..
Véget ért a hosszú tél,
a szívem többé már nem fél
a dallam is ugyanúgy szól, mint rég (a madarakkal repülnék)
Fúj a szél, egy napsugár
megcirógat, körbejár.
Valaki két karjába zár..
Véget ért a hosszú tél,
a szívem többé már nem fél
a dallam is ugyanúgy szól, mint rég (a madarakkal repülnék)
Fúj a szél, egy napsugár
megcirógat, körbejár.
Valaki két karjába zár.
Egyre többet tudhatunk meg a bohóc maszk mögül kikacsintó srácról, aki egy évvel ezelőtt debütált Morionesként és akire rekordidőn belül óriási figyelem szegeződött.
Miközben az előadó Manuellel közös, toplistás featje, a „Voodoo Baba” továbbra is pörög, addig is egy új, igazán személyes szólófelvétellel jelentkezik. Az „ALVAJÁR” egy uptempo, pop-latin-deep house dalnosztalgia, amelyben a gyerekkor keveredik a keserédes jelen vívódásaival, miértjeivel.
„Az ALVAJÁR-t nagymamámmal való kapcsolatom ihlette nagyrészt, a jelenem küzdelmei pedig kiegészítették”
– mondja Bakos Kristóf, azaz Moriones, aki múlt héten ünnepelte első albumának, a ’Tébolyda’ egyben karrierjének is csekély egyéves jubileumát. Az akkor még csak zenéjéről és TikTokról ismert fura hajú fiú azóta három önálló, teltházas koncertet adott Budapesten, legutóbbit éppen a közel 1300 férőhelyes Akvárium Klub Nagyhalljában. Ekkor a bohóc a színpadon meghalt, és ezzel egy új érát indított el, kilátásba helyezve egy új lemez érkezését.
Az „ALVAJÁR” is egy mozaikrész, amelyről a dalszerző bővebben így mesélt
„Unokatestvéremmel forgattuk a videóklipet. Mindenképp egy olyan helyet szerettem volna a szám nosztalgikus kedvessége miatt, ahol gyerekkorom nagy részét töltöttem, és a klipben feltűnő hintaágy az volt. Sokszor átmentem és beszélgettünk mamával, és ekkor a nap mindig odasütött. A kontraszt az csak hozzáadódott a történethez, hiszen a bohóc meghalt, de az albummal minden tiszta lesz. Nagyon durva, mert a klip elején a kisfiú én vagyok, ahogy nézi a jelenem. Azt a részletet unokatesóm egy egyetemi projektjéből vettük ki, ami ráadásul egy 14 éves felvétel, hiszen 2010-ben forgott és valahol megtalálta. Eszméletlen sorsszerűen történik ismét minden és mondhatjuk, hogy minden egyszerű volt, hiszen hazamentünk.”
Az „ALVAJÁR” egyfajta életigenlő figyelmeztetés is, hogy a jelen zsúfoltságában, ha a múltat elfelejtjük és nem tudjuk értékelni a pillanatot, azt később meg fogjuk bánni.
