|
|
|
| Előadó: | A vörös malom (musical) |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Molnár Ferenc |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Engedjék meg, hogy bemutassam önöknek életem fő művét, Mímát. Ez latinul komédiásnőt jelent. Benne megtalálható minden, ami egy nőt nővé tesz. Méltóztassanak figyelni! Most pedig ha megengedik, megmutatom, hogy tud szeretni.
"Úgy szeretlek, mint egy istent
meghalok teérted én.
Csókold sebesre a szomjas számat,
ne kímélj!
Végzetem vagy, úgy imádlak,
Párod vagyok s rabszolgád.
Vágyom rád, e tűzben égek, csókolj hát!"
Most pedig, ha megengedik, bemutatom, hogy tud gyűlölni!
"Gyűlöllek hitvány féreg, gyűlöllek te rút.
Gyűlöllek, tönkreteszlek, pusztulj tőlem,
gyűlöllek, minden egyes porcikám utál!
Nincs nálad undorítóbb ellenségem,
Pusztulj! Gyerünk pusztulj! Gyerünk pusztulj!"
Most egy kis mutatvány: szeretet és gyűlölet gyors váltakozása.
"Úgy szeretlek, mint egy istent.
Gyűlöllek hitvány féreg, gyűlöllek te rút.
Végzetem vagy, úgy imádlak,
Pusztulj! Gyerünk pusztulj! Gyerünk pusztulj!"
És most közömbössé válik.
"Tőlem ugyan jöhet-mehet, tehet-vehet bármit,
bánom is ha fel is fordul, hangyányit se számít.
Felkötheti magát, édes, borotvával az se vészes.
Kínlódik vagy gyorsan végez, nem mindegy!"
Most hazudni fog.
"Gyereket akarok tőled, gyereket akarok tőled, mucikám!
Csoda milyen anya lennék, te meg az a kicsi csöppség, gyere már!
Gyermek, csöpp kis gyermek.
Na, tegyél hát anyává macikám, ne vacillálj!
Egy gyermek, csakis tőled!
Na, nem kell a pénzed, egy kisded mit kérek, hát ne lazsálj!"
Lássuk az ellenkezőjét:
"Há, nem akarok gyereket, csak gyereket ne kérlek!
Így se tudunk meg élni oszt minek az a féjreg.
Elrontaná alakomat, egész nap csak bőgne.
Moshatnám a pelenkákat, tejbepapit főzve.
Há, nem járhatnék táncóni se, moziba se fölleg.
Há nem akarok gyereket tölled!"
Nézzünk egy más példát:
"Én utálom az ékszert. Soha nem is hordtam, fújj ez a gyöngysor! Nem kell, nem!
Vedd meg édes azt a kis gyöngysort! Ha nem kapom meg, meghalok. Jaj, hát tudod jól, hogy imádom az ékszert. De nem csoda, hisz nő vagyok. Egy smaragdért mit megtennék, és azt hiszem, hogy közben el se pirulnék! Hát vedd meg édes azt a kis gyöngysort, ha nem kapom meg, belehalok!"
Házasság:
"Nem megyek feleségül hozzád!
A szívem az úgyis a tiéd!
Ne emlegess anyakönyvet, oltárt!
Hisz nékem a csókod is elég!
Ha nem vesz rögtön feleségül,
megcsalom, hogy belekékül!
Elvette a lányságomat,
épp hogy elmúltam tizenhat!
Nem ússza meg másképp,
csak ha elvesz, kérem, nincs más kiút!"
Nehéz helyzetben gyorsan feltalálja magát:
"Jenő te őrült vagy! Az ajtót töröd rám!
Mi?! Ödönnel gyanúsítasz, ölj meg inkább!
Jenő te őrült vagy, én nem bírom tovább!
Hozd csak a revolvered, ölj meg, lőj hát!
Jenő te őrült vagy! Te féltékeny bolond!
Ez lesz a végzetünk, hát el kell vesznünk?!
Jenő te őrült vagy, de lásd hogy szeretlek,
Nem bánom, legyen vége, haljunk együtt!
Ölj meg hát! Ölj meg hát! Legyek én az első, kérlek!
Várj csak, várj! Várj csak, várj! Előbb én lőlek le téged, jó?!"
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
