|
|
|
| Előadó: | A vörös malom (musical) |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Miklós Tibor |
|
Kocsák Tibor |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Musical |
| Címkék: | Keressük! |
(Mima):
Meglátnom önt s megszeretnem
egy pillanat műve volt- érzem,
gyönge a nő, jajt rebegő, sóhaj egész szívem.
Te hős, te talpig férfi, te karcsú szép ember,
ha nincs remény, itt véget ér az életem.
(János):
De hát, mit akar tőlem?
(Mima):
Hogy megszabadíts láncaimtól,
hogy birtokold testem-lelkem,
hogy megmenekíts árnyaimtól,
egy lehess szívemmel.
Te kékszakáll, te tigris,
ölj meg, de előbb szeress,
az illatod, a pillantásod
mind-mind végzetes.
(János):
Gyönyörű hölgy, ön téved,
ha játszik is csak velem,
a játékkal is elkésett,
hisz van feleségem.
Mima:
Ó, köszönöm, köszönöm,
tudom ez mind igaz, tudom,
és azt is tudom, hogy még nem szeretsz,
de szeretni fogsz nagyon. Úgy bizony.
Szánd meg a szenvedőt,
szánd a szomjazót,
a szívem tőled lázbeteg,
de meggyógyít egy csók.
(János):
Szédült vad szenvedély, játék, de szép,
egyszerre csábít és rémít, mi jön még?
(Mima):
Szánd meg a vakmerőt,
kit hív egy messzi fény,
adj kék eget, adj szárnyakat,
hogy szállni tudjak én.
(János):
Ne hagyj el tisztaság, őrizz, vigyázz,
Elgyöngít bárkit, már őrit e láz.
(Magister):
Most mássz a fára a nő elöl, ha tudsz.
(Ördögök):
Hej, hej, ha tudsz.
(János):
Karja ölel, meggyulladok,
jaj ez a tűz úgy éget
(Mima):
Miért menekülsz, mért kínozol,
miért rejted szíved?
Szó nem elég, szó megaláz,
már csak a csókod kell.
(János):
Hű feleség, otthoni táj vár reám, engedj el!
(Mima):
Felejtsd el hitvesed,
(János):
ő vár rám,
(Mima):
felejtsd el azt a nőt,
(János):
meg nem csalnám,
(Mima):
csókolj,
(János):
mért kínzol,
(Mima):
csókolj,
(János):
nem bírom,
(Mima):
Miért vonakodsz, mondd, csókolj,
(János):
megfojt a forróság,
(Mima):
csókolj,
(János):
mért engem,
(Mima):
csókolj,
(János):
így nem kell,
(Mima):
tépd le ruhámat, mindent megkapsz,
(János):
mért nem jó más,
(Mima):
tiszta vagy, mint az ég,
(János):
hisz férfi van száz,
(Mima):
nélküled elvesznék,
(János):
mind megkapnád,
(Mima):
csókolj,
(János):
mért csábítsz,
(Mima):
csókolj,
(János):
mért szédítsz,
(Mima):
én gyönyörűm csak csókolj,
(János):
eltölt a bűnös vágy,
(Mima):
csókolj,
(János):
áhítlak,
(Mima):
csókolj,
(János):
szomjazlak,
(Mima):
reszket az ajkad,
(János):
kergess el,
(Mima):
jöjj hát,
(János):
mondd, hogy nem,
(Mima):
nincs a földön asszony,
(János):
nincs kegyelem,
(Mima):
forróbb, izgatóbb,
(János):
nincs senki sem,
(Mima):
bárki várjon otthon
(János):
csakis te létezel
(Mima):
értem elhagyod,
(János):
buja testeddel,
(Mima):
nincs a földön asszony, ki téged így kíván,
(János):
nincs senki más,
(Együtt):
csókolj hát én érzem,
más nem kell soha már,
szikrát szór az égbolt,
tombol fönn a hold,
felgyúl majd, ha ajkunk
végre egybe forr,
(János):
csupa tűz, lobogás, ragyog minden,
(Együtt):
nincs több földi asszony, múltad bármi volt,
a boldogság, az élet lesz egy édes csók.
(Magister):
Szikrát szór az égbolt, tombol fönn a hold,
felgyúl majd, ha ajkuk végre egybe forr.
Az édes bűn a végzet lesz az első csók.
(Mima):
A boldogság, az élet lesz az első csók.
(Magister):
Buja lett!
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
