|
|
|
| Előadó: | T-Kyd |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Tízből kilenc ember elhullik a cél előtt
Hogy elérjem a célom ahhoz elég lesz egy délelőtt.
A vérben forgó vágyaim most felkúsznak a szemembe
Én mertem nagyot álmodni ne vágyakozz a helyembe
A hülyék boldogok a magamfajták szenvednek
Kik magukra maradtak magukhoz senkit nem engednek
A panel úgy elpakol hogy sokan nem élik túl
ez MO pokla de még mindig nincs tele csak félig túl
A csóró hisz a jóban ez kutyáknak pedigree
Hogy eljön majd a megváltó, és szép az élet pedig tré
A téboly megváltása mindent látó embernek
és téved aki szerint azok gyávák akik nem mernek
Kezemben mikrofon ezt csak te látod fegyvernek
De atombombáról álmodsz én örülök a kendernek
Csípem ha kedvelnek de jusson mindig eszedbe
Hogy a legszebb nők nekem is csak hazudnak a szemembe
Ha lenne merdzsóm simán leszopna a fél világ
De nem kell ingyen étel inkább haljon meg ki félni lát
Aranyat nem találsz a testemen csak sebhelyet
De tíz sorommal tíz perc alatt lenyomok száz seggfejet
A sírás nem segít a sírásó majd eltemet
A szukák sorban állnak, egy marad a többi elmehet
Nem hozok szerencsét belőlem nem lesz hasznotok
Ha pornó filmet néztek attól nem lesz könnyebb basznotok
Szarok a világra ez kőkemény nem pomádé
Pompát csak egy filmben láttam az öklöm a pofádé
Az élet errefelé ilyen ne vedd magadra
A nevem Sean egy jó tanács haver ne vadássz vadra
Egy ember tíz köröm én kapartam az életért
De mindennek ára van ez elkezdődik az véget ért
A party még pörög de egyszer mindig záróra
Úgy emlékezzetek majd rám akár egy kurva báróra
A vadak világában a szelídet beoltják
Hol nem érzed a nyomort, ott is 2 dollár a mennyország
A reggelt gyűlölöm mert csupasz földön ébredek
Ha érdekből ébredsz velem azt kell mondanom hogy ég veled
reggeli tömegnyomor rabszolgák egy álomért
Hogy fillérekből palota, de meghalnak egy várromért
Várom a világ végét de az élet végtelen
Hát nyugodjon békében minden éhező és névtelen
Nekem meg minden egyes sorom éljen örökké
És minden fegyver, minden kézben változzon át sörökké
Az élet legyen party báj ital meg kefélés
Hogy a szívemben soha többé ne legyen el vetélés
A jóra törekszem hogy a rosszakat megtörjem
Hogy váljon minden valóra de vérezzen el megtörtem
Ami volt megtörtént ne siránkozz a múlton
Engem megbaszott az élet mégse zokogok a pulton
Tanulj meg szeretni, tanítsd meg mi az alázat
Ma még élj a mának mert holnaptól indul a vadászat
A tollam száz forintért vettem kint a kínain
De százezren letöltöttek míg megírtam a kínjaim
Sok gizda vetít mégis rám folyik a nyálatok
te nem látod hol élek, én meg nem jártam nálatok
Horoszkópom függő, ha elolvasod jól jársz
A nevem T-kyd e.k. A magyar Sean Paul
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
