|
|
|
| Előadó: | Belga |
|---|---|
| Album: | Platina |
| Megjelenés: | 2010 |
| Hossz: | 2:15 |
| Szövegírók: |
Tokyo (Győrffy Tamás) Titusz Bauxit (Kékesi Balázs) |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Chameleon Records |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
A mondat fő részei: az alany és az állítmány.
3 féle lehet egy mondatban az állítmány.
A mondat fő részei: az alany és az állítmány.
3 féle lehet egy mondatban az állítmány.
Az igei állítmányra itt egy példa mondat:
A kezemben meg szólal majd a pakk-pakk-pakk.
Mit állítok? Megszólal. Mi szólal meg? A pakk-pakk-pakk.
A névszói állítmányra itt egy példa mondat:
Az élet a legjobb méreg.
Mit állítok? Méreg.
A névszói igei állítmányra itt egy példa mondat:
Ákos elmúlt negyven.
Mit állítok? Elmúlt negyven. Ki múlt el negyven? Ákos.
A mondat fő részei: az állítmány és az alany.
3 féle lehet egy mondatban az alany.
A mondat fő részei: az állítmány és az alany.
3 féle lehet egy mondatban az alany.
A határozott alanyra itt egy példa mondat:
Ez itt az.
Mit állítok? Az. Mi az? Ez.
Az általános alanyra itt egy példa mondat:
Mindenki táncol.
Mit állítok? Táncol. Ki táncol? Mindenki.
A határozatlan alanyra itt egy példa mondat:
Valami véget ért.
Mi ért véget? Valami.
A mondat fő részei: az alany és az állítmány.
Mit állítok? Részei. Mi részei? Az alany és az állítmány.
A mondat fő részei: az alany és az állítmány.
Mit állítok? Részei. Mi részei? Az alany és az állítmány.
1. rész, Fotográfus mesterek és fotóművészek íróportréi, 2024. április 27 – június 24.
2. rész, A múzeumi fényképészek íróportréi, 2024. június 27 – december 15.
2024-ben alapításának 70. évfordulóját ünnepli a Petőfi Irodalmi Múzeum, amelyet egy gazdag és sokszínű, gyűjteményeit bemutató kiállítássorozattal ünnepel meg. Ennek a sorozatnak képezi az első részét A halandóság törékeny arcai fotókiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményének íróportréiból. A jubileumi tárlat olyan válogatást mutat be a múzeum archív fényképeiből, amely sajátos keresztmetszetet nyújt az irodalom jeles szereplőiről éppúgy, mint a magyar fotótörténet kiemelkedő alkotóiról.
A kiállítás felépítése rendhagyó, mivel azonos főcím alatt két önálló, időben egymást követő tárlat szerepel. Az elsőn (2024. április 27 – június 24.) az archív írói arcképekre, míg a másodikon (2024. június 27 – december 15.) a múzeumi fényképészek munkája során készült portrékra kerül a hangsúly. A két egymást követő tárlat összesen mintegy 150, a múzeum tulajdonában lévő klasszikus magyar író arcképét vonultatja fel.
Végigtekintve a kiállításon, a látogató számos ismerős fényképre bukkanhat. Ki ne látta volna tankönyvében a megtört tekintetű Arany, az igéző Ady, a kalapos dendi Kosztolányi vagy a vigasztalan Juhász Gyula fotóját? Közös bennük, hogy valamennyit a PIM fotógyűjteménye őrzi.
A múzeum már 1954-es megalakulásakor kiemelt jelentőséget tulajdonított a fotográfiáknak, amelyek műtárgyként, készítőjüket is megnevezve kerültek be a nyilvántartásba. Az áprilisban megnyílt tárlat válogatás a Művészeti, Relikvia- és Fotótár 40 ezer darabos írói ikonográfiai kollekciójából, a PIM fotógyűjteményének legértékesebb egységéből. A Művészeti Tár fotógyűjteménye országosan is a legnagyobb írói képi adatbázis, és mint ilyen, nélkülözhetetlen kiállítások, irodalmi kiadványok összeállításakor is.
Az első bemutatón (2024. április 27. – június 23.) szereplő, időrendben kiállított mintegy 80 fénykép neves fotográfusok – Simonyi Antal, Ellinger Ede, Uher Ödön, Székely Aladár, Rónai Dénes, Pécsi József, Escher Károly, Zinner Erzsébet, Balla Demeter, Gink Károly, Molnár Edit, Szilágyi Lenke és többek - munkáin keresztül egyben fotótörténeti ívet is felrajzol, érzékeltetve, hogyan alakult a portréfényképezés technikája és szemléletmódja a korai és a legújabb felvételek között eltelt mintegy 150 évben. A tárlat legkorábbi fotográfiája Tiedge János Vörösmartyt ábrázoló felvétele 1854-ből, míg a legutóbbiak a 2000-es évekből valók. A kiállítás az irodalom és fotográfia egyfajta izgalmas találkozására invitál.
A gyűjtemény bővelkedik különleges, korai fényképészeti eljárással készült eredeti fotográfiákban. Kiemelkedik közülük Székely Aladár Ady Endréről 1915-ben készült dedikált fotója, Simonyi Antal Jókai Mórról, illetve Arany Jánosról készült albumin fényképei, Ellinger Ede Arany János fényképe, Balogh Rudolf Molnár Ferencről haditudósítóként készült fotója, vagy Edward Steichen, a divatfotózás úttörőjének Molnár Ferenc portréja, és Kaffka Margit albumin fényképe.
A halandóság törékeny arcai címet Juhász Ferenc Molnár Edit Íróportréim című 1973-as pécsi kiállítására írt megnyitóbeszédéből kölcsönöztük.
A második kiállításon (2024. június 27. – december 15.) a PIM fotósai (Berekméri Zoltán, Flesch Bálint, Bókay László, Dobóczi Zsolt, Belicza László Gábor, Gál Csaba és Birtalan Zsolt) által az elmúlt évtizedekben készített íróportrékra kerül majd a hangsúly.
A kiállítás kurátorai: Kovács Ida és Kemény Aranka irodalmi muzeológusok, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: Mihalkov György, PIM
