|
|
|
| Előadó: | Siska Finuccsi |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Nagy Balázs Hámori Péter Losonczi Szilveszter |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Apám! 14 éve, hogy elmentél
14 éve szomorú nekem minden egyes tél
Tőled elköszönni sem tudtam, ez azóta is fáj
De az emlékeimben velem van az utolsó nyár
Az átvirrasztott éjszakák, miket végig dumáltunk
Sokszor hangosan nevettünk fel ahogy nosztalgiáztunk
Csak te voltál és én meg az asztalon egy kis pia
Senki nem veheti el tőlem mert Siska apja fia
Meséltél arról, hogy milyen volt neked gyereknek
Hogy mennyit csajoztál és, hogy nem hagynak el kik szeretnek
Megfogadtam akkor, hogy nem bízok soha nőben
De te nevetve azt mondtad: az ital beszél belőlem
Teltek a napok, tudtam minden rendben
Az életemben először és hittem ebben
Boldog volt a családom és boldog voltam én is
Hittem, hogy a boldogságban örökké élhetek én is
Aztán egy borús napon hirtelen...
Köddé vált a boldogság mert Apám nincs velem
Egy szempillantás alatt múlt minden ami szép volt
Felettem azóta is csak villámokat szór az égbolt
Tudom, hogy semmi nem lesz már olyan mint rég
Csak a hiányodtól sötétül és dörög fenn az ég
Nekem nagyobb szükségem lenne rád mint a mennyországnak
De a pokolba is lemennék ha vissza kaphatnálak
Apám! én a vérem adnám érted
Csak láthatnád, hogy ember lettem mint ahogy remélted
Már nincs meg a fejfád alatt a legkedvesebb virágod
De egyre erősebb bennem a gyász utáni hiányod
A temetőbe már csak ritkán járok...
Mert nem bírja a szívem a fájdalmat mit ott látok
Bánat ült a lelkemre és soha nem hagy el
Átkozom az eget amiért téged tőlem vesz el
Újra vissza akarom kapni a régi nyarat
Vissza tekerném az időt, lebontanék minden falat
De sajnos már csak az álmaimban láthatlak újra
Könnyes szemekkel a jelenből nézek vissza a múltba
Gyertyát gyújtok érted a fakó fényképed elött
A kedves arcodat látva engem a boldogság elönt
A pohár aljára nézve a múltat vissza hozom
Mert bánatomban Apám, miattad iszom!
Refrén:
Édesapa gyere haza! Édesapa, Édesapa
Édesapa gyere haza! Édesapa, Édesapa
Édesapa gyere haza! Édesapa, Édesapa
Édesapa gyere haza! Édesapa, Édesapa
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
