|
|
|
| Előadó: | Siska Finuccsi |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Rap |
| Címkék: | Keressük! |
Olyan sok a sötét itt, hogy elvakít a fény,
de tesó vissza nincsen út, előre sose félj!
Tudod az élet ilyen, hogy mindig valami fáj
előre menni kell amíg van talaj amin állj!
Nem adom fel, csinálom ami belefér,
hogyha sodor az ár, a vízbe be ne gyere, mély.
Ott, ahol nincsen rizikó, nem is lesz nyeremény,
ha túl keveset vállalsz be, túl sokat ne remélj!
Megjön az eszem, ahogy pofán csap a szél,
az élet régen még játék volt, ma meg csatatér.
Drágán adom az életem, nagy az alapár!
Fejjel megyek a falnak ameddig a szív kalapál.
Több lábon állok és össze se esek én,
az aki sokat melózik, tesó keveset él,
az aki olcsón adja magát az keveset ér,
és aki kevés szinte az életbe be se tér
vészkijárat ( siska finuccsi & phat )
állj a sarokba fiam, vagy ülj le a p*csádra,
mert ha sokat leszel láb alatt én rálépek a szádra!
mit érdekel téged az, hogy én mér' meg a káva?
kajak húzzá' bőrt a fogadra vagy állon leszel vágva!
be vagyok rágva mindig akadnak páran
bekóstolnak kam'ra hátha, de inkább naker bástya,
mer' a vész a lézer páva vágja szét pszichéd a bánya
benézted, de mégsem tűnt fel, hogy megint be vagy rántva
te figyelj már na! nem kell a magyar vágta,
mert levágós, hogy k*rvára nem kam'ra húzlak fel százra
ennek van ára, de megfizethetetlen,
mert az eszmei értéke lassan felbecsülhetetlen
indulunk ketten, de hatunknak lesz hat óra
nincs visszaút a starthoz ha a finiss jön épp kapóra
1.0-ra tett a psziché rátok vár a nektárja
benne a vészk'járat meg a krú a káva
refrén:
nem a start a cél, nem nézünk vissza
csak előre figyel a káva, phat, siska
ha jön a vész, mész a kapu nyitva
de ha átléped nincsen már vissza
2x
szimat:
egészen lazán léped át te a határt
nincs má' vh, nem választunk náci avatárt
annak meg szava rá majd öntözi a szaharát
ha elsüllyedsz a szarba vegyél levegőt mihamarább
visszaút nincsen, eldörrent a pisztoly
szüzek a mezőnyben meg az ki kezet bepiszkol
ha csak depiztek a szerencsétek eliszkol
érzitek a dobot, de a szívetek alig szól...
hangom karistol, visszavonhatatlan
csak adom, vissza nincsen mint folyás a patakban
vészk'járat, káva, minden lány rázza
ha csajod parázna, tegyed pórázra!
hé! ne nézegessél vissza, menjé' te tovább
úgysem moshatod le már mit az élet rád tetovált
tré! de ez van nincs vissza a szar betalál
szívből jön a dumánk szájra és a bíten detonál
akr:
a terep amin állsz az csak műjég!
nem mondom, hogy üljé' meg legyé' művész..
nyugodtan menjél az utcára zűlljé'
csak nem lesz majd időd ,hogy elmeneküljé'
nincs vissza!..és jön majd a bűnrész,
de nem baj mert büszkén mászkálhatsz ki-be
a jóból is gyakran juthat egy csipet
bizsereg a zsiger de nem vágod a sikert!
tesó.... lessed a bártáblát bután!
nincs reklamáció a vásárlás után!
azért nyomjuk, hogy halljad is a valót!
ne utálj, mert mind tudjuk hogy láttál már brutált!
ne menj be! marajd kint clean tiszta!
de tudom, hogy ha elkezded nincs vissza,
és sok akadály van előtted amit kell hogy lekűzdj,
de legyen a fogadnak az mind piszka!
el magico:
ameddig nem dobom el a kezemben a kanál,
amíg csak a bemondásom stabil alapokon áll
elrepül az idő de mégsem kopik a logikám
elsők közt a sorban, nem mint az utolsó mohikán
személyem sok bajjal jár veled csak egy a kovász
az, hogy nem értesz a lovakhoz, csak akarsz lenni lovász!
tudom jól, hogy ver a víz, hát inkább rap-elj ne rovázz!
csak magadra számíthatsz, mert ebben nem segít a fohász
a rap-ünk aduász behoztuk, nem ki vittek
haver szájba b*szlak ha dumálsz azt' akkor leszünk kvittek
nem kérdés, hogy a múltam árnyékot vagy fényt vet-e rám
tíz éve még kezdő voltam ma meg majdnem veterán
mint a merci a vaterán, kintről úgy néz ki,
hogy nem mindegy melyik vészki-járaton mész ki
na csak utánunk, mert nem minden k*rva kapu bécsi,
ezért utat mutat a káva, a siska, meg a béci.
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
