Előadó: | Deniz |
---|---|
Album: | Keressük! |
Szövegírók: |
Rizner Dénes Krajczár Péter Schmél Csaba |
Keressük a zeneszerzőt! | |
Kiadó: | Keressük! |
Stílus: | Rap |
Címkék: | Keressük! |
Refrén (1x) :
Soha ne add fel, érd el az álmaid,
A kudarcok ne törjék a szárnyaid,
Gyerünk állj fel próbáld meg még egyszer,
Nem létezik olyan, mit nem érhetsz el.
Verse 1.:
Soha ne legyél tömeg, légy mindig eredeti,
Olyan forma, ki a világ dolgait kineveti,
Magához öleli azt is, aki bántja,
Mert haragudni nem tud, ez így van rendjén, Bátyja...
Az idő rövid, észre sem veszed és lepereg,
Olyan kár, hogy nem lehetünk még egyszer gyerekek,
Semmi nem tart örökké, ezt hidd el,
Minden nap egy meglepetés, mint a Kinder.
Esélyből nincs több, csak egyetlen,
A sors veled kegyes, vagy épp kegyetlen,
A sok kamu dumát már bevettem,
Pont ezért látom mi van a szemedben.
Hiába löktek fel...
Mindig felálltam,mert én így nőttem fel.
Bennem olyan a vér, hogy mindig kitartok,
Nem azt nézem, hogy cserébe Ti mit adtok.
Refrén (2x) :
Soha ne add fel, érd el az álmaid,
A kudarcok ne törjék a szárnyaid,
Gyerünk állj fel próbáld meg még egyszer,
Nem létezik olyan, mit nem érhetsz el.
Verse 2.:
Nem létezik olyan, amit nem lehet,
Ezt csak kitalálták a tehetetlenek,
Mert egyszerűbb élni olyan világban,
Amit készen megkapsz és hibátlan.
De én az utcákat jártam, nem a kerteket,
Engem az esték izgatnak, nem a reggelek,
Ha elhittem volna, mit az emberek
Mondanak, akkor biztos nem rappelek.
De én magamban bíztam nem másokban,
Mer' a tanács az legtöbbször zsákutca.
Hogy merre menj, a szíved majd megsúgja,
Ahhoz soha nincs késő, hogy elkezdd újra.
Én a cigit 10 év után tettem le,
Mert az életem szálanként elvette.
És én tudom jól, hogy mire születtem,
Hangjegy vagyok a süket fülekben.
Refrén (2x):
Soha ne add fel, érd el az álmaid,
A kudarcok ne törjék a szárnyaid,
Gyerünk állj fel próbáld meg még egyszer,
Nem létezik olyan, mit nem érhetsz el.
Verse 3.
Nagyot fordult a világ, de én maradtam,
Nézd csak nincs aranyérem a nyakamban,
Mégis győztem, mert látom magam gyerekként,
Ahogy most élek, azt mennyire szeretném.
A lemezek, a dalok, meg a videóklippek,
Hogy valóság lesz, abban kevesen hittek,
Az Isten háta mögül kettővel Borsodból,
Többre vittem, mint vártam a sorsomtól.
A TV-ben néztem a klippeket,
Ahogy a Gőz, meg a Sub Bass ott integet,
Tőlük kaptam egy életre ihletet,
Marad a tisztelet, dobom a peace-t Neked!
(Dobom a peace-t Neked, a peace-t Neked
Dobom a peace-t Neked, a peace-t Neked)
Én nem felejtem, hogy honnan jöttem,
KazinczBarcelona! (Csabikám nagy köszi a zenéért)
Refrén (2x):
Soha ne add fel, érd el az álmaid,
A kudarcok ne törjék a szárnyaid,
Gyerünk állj fel próbáld meg még egyszer,
Nem létezik olyan, mit nem érhetsz el.
Légy Te, az egyetlen, egyetlen, egyetlen egy.
(Csak légy Te) az egyetlen, egyetlen, egyetlen egy,
(Csak légy Te) az egyetlen, egyetlen, egyetlen egy,
(Csak légy Te) az egyetlen, egyetlen, egyetlen egy,
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM