|
|
|
| Előadó: | Deniz |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Verse 1. (Deniz)
Emléklszem gyerekként régen mikor megütött a hiphop
egy szó egy rím egy mondat felizzította a tollatt
pillanatról pillanatra kapott el az ihlettt és írtam
néztem láttam megálmodtam ez lesz és kész jöjjön diadal vagy vész
történjen is bármi nem fogok soha szállni
a csodát várni fölösleges erre tanítottak meg lassan az évek
az álmaimban élek de teszek és remélek régen megálmodtam minden álmomat
egy lemezt és rá a számokat egy társat aki támogat nem érdektelen szálakat fűzve
ezzel a siker felé hegyen fel dombon lefelé így állandósult a tempo
régen öröm volt már az is mikor elkészült egy demo
aztán egy pacsi meg egy hello de semmi konkrét
örök hála tisztelet és minden elismerés
a szörny szerette meg velem szörnyen ezt a zenét
Refrén:
Soha nem gondoltam volna, mikor elkezdtem ezt
hogy ebből bármi is lesz, én nem gondoltam volna
sok minden változott azóta, még ha el is kiabálom
de teljesült az álmom
Verse 2. (Sub Bass Monster)
Soha nem gondoltam volna kint az utcán kóborlva
hogy egy ártatlan kis tollba a vele karcolt szóba
annyi szomorúság és móka, csendben ott dekolna
hogy magnóra tolva világra jön pár nóta
de mégis így lett, és bevallom ez ízlett héj,
onnantól semmi tré, inkább Dr. Dre vagy Treach lett a kincs
reppes voltam de nagyon akárcsak a kedven posztereim fent a falon
falu mi? jaja kiáltották hogy köves(s)
vagy az útra gondoltak cseles nehogy eless
elhessegettem minden dolgot ami gátolt
akár egy aligátor úgy küzdöttem de kár vol-t
höhö, itt az igazi bökkenő,
soha nem lettem reppsztár vagy igazi nagymenő
de embereket bírok szóra, hisz Deniz a megmondhatója
hogy ez másokat megfogna, gondoltad volna?
Refrén:
Soha nem gondoltam volna, mikor elkezdtem ezt
hogy ebből bármi is lesz, én nem gondoltam volna
sok minden változott azóta, még ha el is kiabálom
de teljesült az álmom
Verse 3: (FankaDeli)
legó dzsiájdzsó egér aztán mikrofon
ahogy egyre vastagabb a kéményben a korom
teltek az évek napok órák percek
a fürdőszobában notorius nyomában edzek
feri fríben nem de megannyi rímben
éjszaka a kocsiban a parkban a liftben
az életünk műanyag palástban ott a polcodon
a valóság nyoma gomboc formájában torkodon
én azt gondolom ha nem lett volna cerkám
repp helyett talán valahol belőném a herkám
az én életem megmente én megmentem a tiéd
az én hazám magyarország nem bp vagy a vidék
a mi álmunk egy lemez volt nem pedig lemezbolt
mi dolgoztunk amíg a többi srác lent dekkolt
érted és magunkért ennél jobbat nem tudok
majd megérzed hiányom ha egyszer elfutok
mert ez barátság nem szimpla ficsőr
dénesszabiferi repp tiszta szívből
Refrén:
Soha nem gondoltam volna, mikor elkezdtem ezt
hogy ebből bármi is lesz, én nem gondoltam volna
sok minden változott azóta, még ha el is kiabálom
de teljesült az álmom
Refrén 2:
érted és magunkért ennél jobbat nem tudok
majd megérzed hiányom ha egyszer elfutok
mert ez barátság nem szimpla ficsőr
dénesszabiferi repp tiszta szívből
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
