Refrén:
Hiába löktök el, én úgyis felkelek
hiába utáltok, hiába szerettek
hiába temettek el, hiába emeltek fel
én csak ez vagyok, ilyen is maradok
Verse: 1.
Én csak reppelek, elmondtam százszor
mit rólatok hallok, vagy látok
már mennyi hazug álmot kergettem
mégsem nyertem csak írtam a reppem
én ettől vagyok rendben
minden trekkben a lelkem vágod milyen lettem
ösztönös a tettem, bár kokszot nem szedtem
mégis nagy lettem, sokak szerint
aki beint az nem ért, itt mindenki idegen
én csak a saját felelősségem hordhatom a szívemen
egy elhagyott szigeten, titeket látlak a szirteken
rólatok írok, minden egyes éjjel, mert nem bírok a kéjjel
láttam már békét a vérrel, utcákat térrel
nyugalmat veszéllyel,
amig a miniszterünk ellenünk küldöncöt bérel
hogy építsek jövőt a minimálbérrel
Refrén:
Hiába löktök el, én úgyis felkelek
hiába utáltok, hiába szerettek
hiába temettek el, hiába emeltek fel
én csak ez vagyok, ilyen is maradok
Verse: 2.
Láttam ahogy utálsz és láttam ahogy szeretsz
láttam hogy sírsz, láttam hogy nevetsz
ezek után mit tud még mutatni az élet
minden egyes rímem ellenetek merénylet
manapság erény lett minden ami szar
nem ismerek szemérmet, már sok barátból szemét lett
midnenki másfelé pártol, változik a személyzet
a jelen gától, a tollam bátor
kiállok vele bárhol, feltételek nélkül jellemet ápol
mint egy nyári zápor úgy frissít fel a szó
amit tőlem hallasz és megfog mint egy lasszó
ez itt a naplóm, már nincsen titkom
de attól, hogy ismersz még nem leszel a haverom
én nem ismerlek téged nem tudom hogy ki vagy
nem az élet hibás csak a sorsunk szivat
Refrén:
Hiába löktök el, én úgyis felkelek
hiába utáltok, hiába szerettek
hiába temettek el, hiába emeltek fel
én csak ez vagyok, ilyen is maradok
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM