|
|
|
| Előadó: | Alvin és a mókusok |
|---|---|
| Album: | A bölcsek meg hallgattak |
| Megjelenés: | 2014 |
| Hossz: | 3:44 |
| Szövegírók: |
Pásztor István (Alvin) Pásztor István |
|
Pásztor István (Alvin) |
|
| Kiadó: | Alvinrecords |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
A bölcsek meg hallgattak bölcsen
És a szívünk egyszer csak megállt.
Becéztük, rugdostuk, nem mozdult
És ez így szép lassan kínossá vált.
''Baszódj meg'', a hálón üzente,
Most súlyként cipelhetjük kővé meredve,
De ha mindenki szaralak, úgysincs szükségünk rá.
A mellünk meg lángolt, hatalmasra vertük a tettektől,
Pedig még el sem jutottunk a ''bízni kezdek''-ig a ''retteg''-től.
Mert az eszünk már elment. Hagyd! Kár is keresni.
Azóta könnyebb, ha fáj is, nevetni.
Vagy bárkit szeretni, vagy mondd mennyit érzek,
Csak cirkusz meg vér kell a népnek!
Gyerünk haljon a hülye, okos van elég ne félj!
A kutya mindig ugat, fel sem tűnik a veszély,
Majd tapogat a kezünk a sötétben, minek ide fény?
A gyerek hősnek készült, és ez lett nesze.
Már majdnem azt mondtam, hogy ''baszdmeg de szar ez a mese!''
Ahol én leszek a gonosz, ott lenyomhatsz az elején.
Csak lógott a láb és húzott a farkunk maga után.
Mindig mosdani akart a kéz,
Míg a szem meg csak néz,
Hogy a szánk miért tát nagyra bután.
Hüvelykujj telefonra fordulva,
Mindennel szemben, egymásra mordulva.
Túl mélyre szúrtam? Szólj, hogyha fáj,
A ''hé faszfej, kelj fel és járj!''
Gyerünk haljon a hülye, okos van elég ne félj!
A kutya mindig ugat, fel sem tűnik a veszély,
Majd tapogat a kezünk a sötétben, minek ide fény?
A gyerek hősnek készült, és ez lett nesze.
Már majdnem azt mondtam, hogy ''baszdmeg de szar ez a mese!''
Ahol én leszek a gonosz, ott lenyomhatsz az elején.
Ezért jutunk ide megint te meg én!
Hát csak lógjon a láb
És csak mosdjon a kéz.
A szánk meg tátson bután.
A bölcsek meg hallgatnak bölcsen.
Mennyi hülye, van elég ne félj,
Csak ugat, fel sem tűnik a veszély,
Vagy tapogat, mondd minek ide fény?
A gyerek hősnek készült, és ez lett nesze.
Már majdnem azt mondtam, hogy ''baszdmeg de szar ez a mese!''
Ahol én leszek a gonosz, ott lenyomhatsz az elején,
Ezért jutunk ide megint te meg én!
Mert csak lógott a láb,
És csak mosdott a kéz,
A száj meg tátott bután.
A bölcsek meg hallgattak bölcsen
És a szívünk egyszer csak megállt.
Nincs semmi baj! Így élünk majd tovább.
A hazai zenei élet egyik legképzettebb női hangja, húsz éven át készült az előadói pályára, mindig közel volt a műfajhoz, talán nincs is olyan ismert énekes, akinek a lemezein nem működött közre.
Több mint tíz éve az ország legismertebb előadói között tartják számon. Kati – miközben a Debreceni Egyetem Könnyűzenei Intézetének egyik énektanára – Új utakon címmel új lemezt készített, ami mostani beszélgetésünk aktualitását is adta...
- A nagy áttörés 2010-2011-re tehető és ma már 2024-et írunk. Hogyan látod az akkori és a mostani Wolf Katit?
- 2010-ben volt az X-faktor, amiben megismert a közönség és utána közvetlenül az Eurovíziós Dalfesztivál, ahova felnőtt előadói életem első slágerét vittem, mert ugye a Vukon azért addigra már túl voltam. Elég hosszú idő után kerültem igazán a nagyközönség elé, már anyukaként két kisgyerekkel, miközben 20 éve már mindenféle színpadon álltam, de ismeretlen énekesként. Nagy lendülettel mentem az X-Faktorba, de ebben azért benne volt az is, hogy 36 évesen mit keresek én a popszakmában, esetleg hazaküldenek. De hál’ istennek annyira nyitott volt a csatorna, sőt, ez volt az én „backstage sztorim”, hogy már anyuka vagyok, kialakult élettel, és így is el lehet kezdeni egy új pályát. Nekem az X-Faktor és az Eurovízió egy robbanásszerű, hatalmas katarzis volt. Együtt éltünk, együtt lélegeztünk az egész X faktor stábbal, figyeltek, vigyáztak ránk, együtt ötleteltünk, szuper volt ott lenni velük. Az Eurovíziós verseny ezután olyan volt, mint a tejszínhabra a csokiszórás. Nagyon boldog voltam ettől az egésztől, de ma már bizonyos dolgokat másképp csinálnék. A legnagyobb hibámnak azt tartom, hogy elkezdtem zenekar nélkül fellépni. Zenei alap és CD, pendrive, arra ráénekeltem és mentünk fellépni. Nagyon élveztem a sikert, a rengeteg munkát – de ezt ma már nem így csinálnám.
- Ezt nagyon meg tudom érteni, de ezt nem ingyen kaptad. Ezért te nagyon megdolgoztál...
- Előtte rengeteget dolgoztam, megtanultam mindent, amit lehetett, mentem az apámmal (Wolf Péter zeneszerző) dolgozni, rengeteg stúdiómunkát csináltam. Mellette tanultam meg, hogyan kell dolgozni egy stúdióban, közben felléptem, zenekarokkal énekeltem, rengeteg gyakorlati dolgot tanultam. Emlékszem, az X-Faktor alatt mondogattam magamnak, hogy nem fogok sírni azon sem, ha kiesnék a műsorból. És bár minden percét megéltem ennek a helyzetnek, bennem egészen mások voltak a belső támpontok, mert amikor már két gyereked van, sokkal, de sokkal erősebb vagy, fel vagy készítve helyzetekre.
