|
|
|
| Előadó: | Alvin és a mókusok |
|---|---|
| Album: | A végén majd meghajlunk |
| Megjelenés: | 2008 |
| Hossz: | 0:00 |
| Szövegírók: |
Pásztor István |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Alvin Records |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
A világ már menthetetlen
Másért sírjál
Nincs akkora baj
Hogy mentőt hívjál
A rendszer él, forr a vér
Még a rohamrendőr is fél
Nevetnek rajtunk a túlvilág túlsó felén
A rád leső veszélyen
Az árvák hisztijében
Egy új remény fényében
Egy megveszett szemében
A korrupt érdekében
A változás évében
Ugye érzed már?
A világ már menthetetlen
Másért sírjál
Nem leszek kapcsolható
Hogy ha hívnál
Katasztrófa, itt a vég
Lángok a város főterén
Nevetnek rajtunk a túlvilág túlsó felén
A rád leső veszélyen
Az árvák hisztijében
Egy új remény fényében
Egy megveszett szemében
A korrupt érdekében
A változás évében
A remény erdejében
És érzed, hogy az enyémben
Egy haldokló helyzetében
A hazugság képében
Egy drogos lány vérében
Az önzetlen szívében
A tébolyult elmében
Az isten szerelmében
Ugye érzed már?
Csak megszédült, de minden rendben
A Föld forog tovább
Csak egy pár nap még és késő már
Hogy miért szarik az emberekre, egyszerű
Hisz ők is szarnak rá
És szarnak rád
Már a csónak megtelt
De neked van még egy hely
Téged életben hagyunk
Hogy te legyél a tanúnk
De a békéhez még túl sokan vagyunk
Népek egyesüljetek,
hibáitokkal majd szembesüljetek
De tudod szembesülni lányok szoktak
A balfaszok, mint te csak simán szopnak
A rád leső veszélyen
Az árvák hisztijében
Egy új remény fényében
Egy megveszett szemében
A korrupt érdekében
A változás évében
A remény erdejében
És érzed, hogy az enyémben
Egy haldokló helyzetében
A hazugság képében
Egy drogos lány vérében
Az önzetlen szívében
A tébolyult elmében
Az isten szerelmében
Ugye érzed már?
Csak megszédült, de minden rendben
A Föld forog tovább
Pár nap még és késő már
Hogy miért szarik az emberekre, egyszerű
Hisz ők is szarnak rá
És szarnak rád
Már a csónak megtelt
De neked van még egy hely
Téged életben hagyunk
Hogy te legyél a tanúnk
De a békéhez még túl sokan vagyunk
És nincs elég agyunk
És túl sokan vagyunk
És semmit nem adunk
Nem ér semmit a szavunk
Megsülünk vagy megfagyunk
De a békéhez még túl sokan vagyunk
Nyugi úgy is meghalunk
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
