|
|
|
| Előadó: | Alvin és a mókusok |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Pásztor István (Alvin) |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Punk |
| Címkék: | Keressük! |
Lassan a műsornak is vége,
Köszönjük, a cirkusz bezár!
Már csak egy pár szót mondanék,
S ennyi volt mára, az időnk lejárt.
Ennyien maradtunk, most kell hinnie,
Aki velünk van, vagy nincs itt semmit keresnie.
A sors már türelmetlen,
Mégis kinevettük sokszor a halált.
Vállvetve harcoltunk minden szar ellen,
Ami felzabált.
És mentünk agyára, és volt, hogy túl messzire
A világnak, mert néha szembe kell néznie.
És tartott annyi kéz,
Együtt, örömben, bajban!
És így telt sok-sok év,
Csendben, s hatalmas zajban.
És volt, ki elmerült,
De a végétől most néhány percnyire
Mindenki itt van,
Akinek itt kell lennie!
A hajó süllyedt, a sziréna szólt
De a zenekar még játszott tovább.
A patkányok elhúztak régen,
Már csak mi bírtuk a nyomást.
Nem kellett fuldoklónak mélybe vesznie,
Cápák hadának combokból ennie.
Egymásba kapaszkodva
Hagytuk a sorsunk minden bánatát.
A gondokon mulatva
Ütöttük az idő rohadt vasfogát.
És a színpadon a srácnak sikerült túlélnie,
És rátok nézve magát büszkévé tennie!
Mert tartott annyi kéz,
Együtt, örömben, bajban!
És így telt sok-sok év,
Csendben, s hatalmas zajban.
És volt, ki elmerült,
De a végétől most néhány percnyire
Mindenki itt van,
Akinek itt kell most lennie!
Együtt éltünk örömben, bajban
És így telt sok-sok év,
Csendben, s hatalmas zajban.
Mert tartott annyi kéz,
De a végétől most néhány percnyire
Mindenki itt van,
Akinek itt kell most lennie!
Páran már nincsenek,
Csak a szívünkben vonszoltuk idáig őket.
Emlékezve, hogy az élet gyáva,
De bármikor legyőzhet.
Pedig csak tolvaj, senkinek nem kéne félnie,
Csak néha olyat visz, akit meg kéne ölelnie!
Mert lélegeznünk kell,
Mintha az utolsó nap volna!
A sötétségből kimászunk és most minden,
Minden seb beforr ma!
Mert, ha elfogy minden érv,
Nem kell mellébeszélnie!
Kedves barátom!
Most kell megtörténnie!
Mert tartott annyi kéz,
Együtt, örömben, bajban
És így telt sok-sok év,
Csendben, s hatalmas zajban.
És volt, ki elmerült,
De a végétől most néhány percnyire
Mindenki itt van,
Akinek itt kell most lennie!
Akinek itt kell most lennie!
Akinek itt kell most lennie!
Mindenki itt van,
Akinek itt kell most lennie!
Akinek itt kell most lennie!
Akinek itt kell most lennie!
Mindenki itt van,
Mindenki, most!
16 év után új albummal jelentkezett a KFT: ma megjelent a "Még mit nem" című 6 dalos lemez, melyről két szerzeményt Laár András, hármat Bornai Tibor és egyet Márton András jegyez.
Hallgasd végig az albumot itt.
A korongról a "Te vagy az, aki kell" című felvételt már korábban megismerhettük. A slágergyanús trackhez Lantos P. István fotóművész képeiből készült videóklip. Most pedig a "Valahogy nem az én napom" című újdonsághoz debütált egy geometriai alakzatokban és különböző vizuális elemekben gazdag lyric videó. A fülbemászó dalban közreműködik Háry Péter (szintetizátor), Pribojszki Mátyás (szájharmonika) és Szász Ágnes (ének) is.
A KFT a nyolcvanas évek legendás újhullámos együttese, a hazai elektronikus zene úttörője. A nevükhöz olyan megoldások fűződnek, amelyek évtizedekre meghatározták az elektronikus hangzást a magyar zenei életben.
A csapat június 20-án izgalmas koncertre készül: együtt lépnek fel a Pál Utcai Fiúk nevű zenekarral a Budapest Parkban. A véletlen úgy hozta, hogy eddig fesztiválokon is szinte alig találkoztak, most azonban közös blokkok is lesznek a műsorban. A KFT-vel ezen az estén fellép Gábor Andor UFO, Lengyelfi Eszter és a Vintage Dolls énekes trió is.
Fotók: KFT
