|
|
|
| Előadó: | Alvin és a mókusok |
|---|---|
| Album: | Rendet a fejekben |
| Megjelenés: | 2017 |
| Hossz: | 3:21 |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Alvin Records |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Csókolózós szám ment és én megláttam azt benned
Csak másnak a kezét fogtam, neked is más markolta segged
Már akkor éreztem, hogy baj lesz, hogy nem te leszel nekem a borda
Mégis rád fanyalodtam csendben, de ezt fogjuk az alkoholra
Tudom a szerelmesek összeborulnak, lassúznak a dalukra
De ez olyan nyálas, mi meg mondjuk, vetkőzhetnénk lyukra
De soha nem volt hozzá kedved, vagy csak egy jobb fogásra vártál
Így csak jó barátként kisértelek és fogtam hajad, ha hánytál
Nem baj, egy szép forradás lesz a szívemen semmi vész
Túlélem, nincs harag
Egy kicsit fáj, egy kicsit szarabb
Majd keményebb emberré farag
Nincs mit baszd meg, szárnyaljál csak, nem vagyok összetörve
Hogy mások húznak az árokparton, dombon, hegyen, gödörben
Tudod, nem te változtál meg, nekem fogyott el a türelmem
Végre megszoktam az arcod és már csak szimplán rühellem
Elnézést, bocs, ha rád ment, nem szándékos, ez van, ilyen az élet
A semmiből valaki mindig ráver, ha nyújtod kezed, hogy kéred
De ha elmerülsz a bajban, nyugodtan szólj csak, én örömmel
Nyomok majd keresztet szúnyogcsípésbe körömmel
Mert van egy szép forradás ott a szívemen, ennyi kész
Túlélem, nincs harag
Egy kicsit fáj, egy kicsit szarabb
Majd keményebb emberré farag
A szép forradás ott a szívemen, semmi vér
Túlélem, nincs harag
Egy kicsit fáj, egy kicsit szarabb
Meggyógyul, de a helye mindig ott marad
Túl vagyunk rajta, semmi dráma. Nincs semmi horror és nincsen semmi vér
Csak néha jólesik kortyolni, ha egy bosszúra szomjas még inni kér
És néhanapján még inni kér.
Egy szép forradás lett a szívemen, ennyi kész
Túlélem, nincs harag (túlélem, nincs harag)
Egy kicsit fáj, egy kicsit szarabb
Majd keményebb emberré farag
A szép forradás ott a szívemen, semmi vér (nincs semmi vér)
Túlélem, nincs harag (túlélem, nincs harag)
Egy kicsit fáj, egy kicsit szarabb
Az már ott van és ott is marad.
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
