|
|
|
| Előadó: | Kozma Orsi |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Tariska Szabolcs Geszti Péter Bartalos Jenő |
|
Bartalos Jenő Somogyvári Dániel Kozma Orsolya |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Orsi:
1.
Hűvös van, a város áll. Tömeg van, nincsen mámor.
Behúzva minden szárny, semmi sincs már az elmúlt nyárból.
Körötted füst és sár, megint csak lennél máshol.
Elégett wolfram szál, ez maradt meg az éjszakából.
Bridge:
Ez így most bent hosszú zápor.
A szív csak teng. Gyere, indulj el!
Refrén:
Világgá mennék veled,
Kékre festeném eget.
Én valóra váltanám neked,
Ha nem találod a helyed.
Én világgá mennék veled.
Ha nem szelídülne a teled,
Én összeraknám a szíved,
Mit szólnál, ha indulnánk?
2.
Napodban nincsen fény. Nem ragyogsz, nem szikrázol.
Elég volt ebből rég! Mégis egyre ugyanazt járod:
Nem állsz meg, sosem kérsz, nem alszol, folyton fázol.
Unod, hogy így van már. Szökjünk meg a megszokásból!
Bridge:
Ez így most bent hosszú zápor.
A szív csak teng. Gyere, indulj el!
Refrén:
Világgá mennék veled,
Kékre festeném eget.
Én valóra váltanám neked
Ha nem találod a helyed,
Én világgá mennék veled.
Ha nem szelídülne a teled,
Én összeraknám a szíved,
Mit szólnál, ha indulnánk?
Péter:
Sok a jövés-menés, csak a tevés kevés. Az álmodozásból az idő levés.
Csikkeken lépked a járdán az ősz. Kabátot ad rád, belenősz,
Vagy kirakod a kapu elé? Fölös cókmók. Valahol a nyár lenget egy pólót,
Abba bújnál bele, napra fekvő önmagadba.
Menni kéne, a kis gurulós bőrönddel, fütyülni örökre, mi lett a körökkel,
Amiket leírtál. Némelyik visszadudál, mint egy eltévedt pizzafutár.
Menni kéne, de a távolság sokba van, befele utazol, a szem hunyva van.
Édes élet? Egy cukor, kávé - ennyi tud lenni most kábé.
Refrén:
Világgá mennék veled,
Kékre festeném eget.
Én valóra váltanám neked
Ha nem találod a helyed,
Én világgá mennék veled.
Ha nem szelídülne a teled,
Én összeraknám a szíved,
Mit szólnál, ha indulnánk?
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
