|
|
|
| Előadó: | L.L. Junior |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Lakatos Róbert Árgyó Péter Lesi László |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Van nekem egy anyósom
Jaj de dzsukel egy asszony
Kiraknám egy szigetre
Ahol nem lakik senki sem.
Én nem haragszom magára
Hogy tiltotta a babámat
De ha nem akar nagy tragédiát
Csak dúdolja a melódiám.
Az úgy volt hogy
Elkezdtem járni
Egy lánnyal és az a
Csaj tele volt minden vággyal
Sajnos az anyja megtudott minden hájjal
Meg volt kenve, így hát én a lánnyal
Nem lehettem pedig minden ment volna remekül
De nem lehet Ti csak ketten egyedül
Ott volt mindig ha kellett ha nem
Mint egy erőszakos több tagú vendég sereg
A mami szóloban volt de ki tett vagy 100-at
Mondtam bocs baby de nem bírom az anyádat
Mondtam szervezek neki egy xanax-os partyt
Ha bár ilyennek fain amikor alszik
De egyik tervem sem jött be nála
Ellenem oltotta a babámat
Nem akartam a családba nagy bajt
Inkább írtam róla egy dalt.
Van nekem egy anyósom
Jaj de dzsukel egy asszony
Kiraknám egy szigetre
Ahol nem lakik senki sem.
Én Nem haragszom magára
Hogy tiltotta a babámat
De ha nem akar nagy tragédiát
Csak dudolja a mellodiám.
Szépen lassan össze is butoroztunk ketten
Gyertya fényes vacsora minden rendben
Éjjel a helyzet nem váltott kedvesebre
De kinntről üvőlt anyósom: "Engedjetek be!"
Hozott mosóport, jénait, étkészletet
fainkodott minket késztetett
Mért nem hagy ez már minket ilyenkor békén
Jó hogy nem alszik itt már a végén
Minek jönn ide mért nem vágja le
Hogy a lánya önnálló ezt lássa be
Mert haza hívta őt, az igazi nőt elöttünk játszotta meg a menőt
Az agyamon a pumpa felszaladt 100-ra
Habizti vigyázni jöttünk a lányra
Kimenntem mielött lett volna baj
De még küldtem hozzá egy dalt.
Van nekem egy anyósom
Jaj de dzsukel egy asszony
Kiraknám egy szigetre
Ahol nem lakik senki sem.
Én Nem haragszom magára
Hogy tiltotta a babámat
De ha nem akar nagy tragédiát
Csak dúdolja a mellodiám.
A Magyar rocktörténet című képregény első részének megjelenése után a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával a Képes Krónikák Kiadó elhozza a rockrajongóknak a folytatást a rendszerváltás előtti és az azt követő évtizedek zenei világáról, a korszak nagyjairól. A Magyar Zene Házában tartott május 7-i kötetbemutatón legendás zenészeink elevenítették meg ezt az időszakot, emellett megnyílt a Magyar rocktörténet művészeti vezetője, a fiatalon elhunyt Futaki Attila (1984-2024) életútját bemutató minikiállítás.
Az eseményen Demeter Szilárd, a Petőfi Kulturális Ügynökség vezérigazgatója beszédében köszönetet mondott a kiadónak, hogy felvállalta a hiánypótló kötet megjelentetésével járó munkát, és a fiatalon elhunyt Futaki Attiláról emlékezett meg. Úgy fogalmazott: „aki lapozgatja a könyvet soha ne feledje el, hogy volt egy olyan rocker, aki világhírű képregényrajzolóként beletette a lelkét ebbe a kötetbe.”
Demeter Szilárd
A rendezvény keretében a hazai rocktörténetről Hegyi György (Emil.Rulez) vezetésével Vincze Lilla (Napoleon Boulevard), Kalapács József (Pokolgép), Nagy Feró (Beatrice), valamint Müller Péter Sziámi (Kontroll Csoport, URH, Sziámi) beszélgetett. A kötetbemutató dedikálással, majd Nagy Feró és barátai akusztikus (unplugged) minikoncertjével ért véget.
A Magyar rocktörténet című képregény kiemelt célja, hogy bemutassa hazánk legnagyobb rockzenészeit és élő legendáit a magyar rockzene születésétől egészen a jelenkorig. A ’60-as, ’70-es éveket felvonultató, tavaly ősszel megjelent kötet után most itt a folytatás a ’80-as, ’90-es évek zenei ikonjaival. A képregény kreatív és egyben szórakoztató módon idézi fel a magyar rockzene emblematikus pillanatait és alakjait.
A kötet a nyolcvanas-kilencvenes évek legjelentősebb előadóit, többek közt az A. E. Bizottság, Bikini, Dinamit, VHK, Kontroll Csoport, URH, KFT CPg, Edda, Karthago, Első Emelet, Solaris, Pokolgép, Ossian, Akela, Bonanza Banzai, Quimby, Csókolom, PUF, Kispál és a Borz, Tankcsapda, Nyers, Kimnowak – és a hozzájuk kapcsolódó legendás zenészsztorikat a képregény műfajára jellemző sajátos, hol humoros-karikaturisztikus, hol realisztikusabb stílusban mutatja be.
A történetről
Pallaghy Karcsi, az első körben megismert közepesen tehetségtelen rockzenész feladja álmait, és beáll dolgozni a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat és ezen keresztül a magyar popszakma urához, Erdős Péterhez. Feladata a tehetségek felkutatása és pályára állítása. Időközben úgy tűnik, viharos magánélete is révbe ér, a válás után újra megtalálja azt a nőt, akivel szívesen leélné az életét. A rendszerváltás azonban a kihasználható lehetőségek tárházát hozza, Karcsi régi barátjával önálló vállalkozásba kezd. Azonban az élet most sem kegyes hozzá, a középkorú férfiak családi, szerelmi, egészségügyi problémái őt is elérik. De a rockzene szeretete végigvonul főhősünk életén: megküzd a tehetségesnek tartott együttesekért a főnökeivel. Így – a munkáján keresztül – ellátogathatunk a leghíresebb koncerthelyszínekre, a fesztiválokra, a rockopera-bemutatókra, a búcsúkoncertekre és részesei lehetünk az új csillagok születésének.
Az esemény különleges alkalmat szolgáltatott arra, hogy megnyíljon a legismertebb magyar képregényrajzoló, Futaki Attila (1984-2024) életútját bemutató minikiállítás a Magyar Zene Háza könyvtárában.
A tárlaton a nyilvánosság előtt korábbiakban be nem mutatott rajzok tekinthetőek meg Futaki Attila világszínvonalú életművéből. Futaki képein a Spirál, Severed, Puskás és más nemzetközileg is híressé vált alkotások tűnnek fel, emellett a tárlat nyomtatásban eddig meg nem jelent rajzokkal egészül ki.
A kiállítás május 8-tól a Magyar Zene Háza Könyvtárának nyitvatartási idejében látogatható.
A képregény arculatának kialakítása Futaki Attila munkái alapján jött létre, zenei téren a kötet szakmaiságáról újra Jávorszky Béla Szilárd gondoskodott, a borító tervezésében ezúttal is Cserkuti Dávid vett részt. A rajzos „rock-minilexikon” szövegét Kántor Mihály jegyzi, a képeket Haragos Péter és Felvidéki Miklós rajzolták.
A Magyar rocktörténet képregénysorozat megvásárolható a Libri, a Lira, a book24, valamint a kepeskronikak.hu webshopokban.
Fotók: Petőfi Kulturális Ügynökség
