|
|
|
| Előadó: | Sakk /musical/ |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Tim Rice |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Kórus:
Oly szép e kép! Oly szívmelengetően!
Merano! Te fájó testre pompás balzsam, ír!
Úgy gyógyít!
Itt a lelki békéd helyre billen,
arcodon rózsás a pír!
Az Ég megáld, te bájos kis Merano!
Merano! Fennálló rendszerünknek dísze légy!
Egy gyémánt!
Hótakarta csúcsok...
Itt ropog a levegő, irul és pirul a tipikus tiroli lány!
Ki osztrák volt egykor, most olasz, mert körötte
csúszkál az országhatár!
Polgármester:
Népünk egy cseppet sem érzeleg...
Hogy líra vagy siling, oly mindegy ma már!
/Kórus/
A szívem mosolyog, hogyha látlak, édes kis Merano!
Gyöngyszemünk, te drága virág a gomblyukon!
Itt randevúznak síelők, meg sakknagymesterek!
E városka - mondhatom - csúcs az Alpokon!
Mozog a rozoga láb, a kába lélek újra éled!
Rozsdamentes séták...
Van ennél jobb is?
Nein!
Van gyógyhatású fürdőnk, és van más terápiánk!
Ha mindez megnyugtató, fizess be ránk!
Az életben ez lesz a só!
Oly finom, hogy mondjuk: Fein!
Úgy fáj a szív, ha elhagyod Meranot!
Merano! Fennálló rendszerünknek dísze, kincs!
Egy gyémánt!
Mért mennénk el innen? Mért is váljunk?
Amikor értelme nincs!
Hát halld e dalt! Ezt fújja most Merano!
Merano! Szoprano! - zengik szívbemarkolón!
Meg más is!
Mondj a bajnak búcsút!
Kínoz az isiász, nem tudod mit csinálsz,
húzza a lábad a csúz...
A derekad sajog és van ezer bajod,
a zsába és reuma nyúz...
Mi óvjuk, fogjuk két kezét,
ha látjuk csekk-könyve fedezetét!
A szívem mosolyog, hogyha látlak édes kis Merano!
Gyöngyszemünk, te drága virág a gomblyukon!
Itt randevúznak síelők, meg sakknagymesterek!
E városka - mondhatom - csúcs az Alpokon!
És ez a hely, amit jókedvében álmodott az Isten...
Szűzies Merano! Figyel a nagyvilág.
A sajtó és a tévé, meg az összes médiák,
Mindenki rólad beszél, kíváncsi rád!
Itt játszák századunk csúcs-sakkpartiját.
Olyan, mint valami show... Oly izgató!
Hát ne habozz, fizess be ránk!
Éljen a sakk! Vivát!
Fred:
Mi a franc ez a flanc? Ez a hajcihő?
Mért kell a népnek ennyi cécó?
Hisz a sakk, neki sok, nem is érti ő,
hogy a sok bábu mégis mért jó?
/Fred/
Tudjuk, nekik az a fő,
hogy a Sátán nagy eszén
vajon győz-e most a szabad világ?
Vagyis én!
De nagy fej! - irigyel a sok bumburnyák,
a sok kiscsaj meg mind begőzöl...
Amíg fent vagy, haver, addig semmi gáz,
addig kajálják, bármit főzöl!
Mindegy, hogy mit produkálsz!
Legyen látványos kis show!
Akár törj be, rabolj bankot, vagy mást!
Az a jó! Nekik jó...
/Kórus/
A szívem mosolyog, hogyha látlak édes kis Merano!
Gyöngyszemünk, te drága virág a gomblyukon!
Itt randevúznak síelők, meg sakknagymesterek!
E városka - mondhatom - csúcs az Alpokon!
Itt mozog a rozoga láb, a kába lélek újra éled...
Rozsdamentes séták... Van ennél jobb is? Nincs!
Van gyógyhatású fürdőnk,
és van más, mit megtekints...
Hát fizess, és jövünk, ha hívsz - csak egyet ints!
Ha velünk egy levegőt szívsz, meglátod:
Mily drága kincs!
Ez nem elég...
Vedd meg a levegőt, a vizet, legelőt,
aztán oszd szét! Nagyobb a tét...
Vedd meg az igazi nyugalom egyetlen kis szigetét!
Ha van egy bankbetét - "es geht" -
Akkor az élet szép!
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
