|
|
|
| Előadó: | Sakk /musical/ |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Tim Rice Lloyd-webber Andrew Rice Timothy Miles Bindon |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Anatolij:
Vajon ki akar velem találkozni?
És épp itt,
a Támaszkodó Buddha Templománál?
Fred:
Psssz...
Á, szóval te vagy az...
Fred:
Ez az a klasszikus helyzet,
amiből nem sül ki jó...
Anatolij:
Akkor meg mért ez a "meeting"?
Hisz mit sem ér itt a szó!
Jó, de beszéljük meg,
mert fontos lehet...
Ha Florence-ről van szó, hát el se kezdd!
Várj! És ne menj el még,
mert nem érdekel,
sem ő, sem a zűrös kis életed!
Akkor meg mit akarsz?
A fontos a sakk!
A sakk?
Holnap is így kombinál majd...
Nem tudod védeni ezt...
Na de én már kitaláltam:
ütheted így is, és veszt!
Én... Én nem értem mért...
B5-ön a matt!
Én nem értem mért épp te segítesz...
Mert nekem a sakk a legfontosabb,
és nem bírom rég...
Értsd meg: nem bírom nézni,
ha győz a középszerűség...!
Egyszer már mondtam, nem kell hálásnak lenned!
Utoljára taknyos srác koromban voltam ilyen tisztességes...
Nem voltam még tizenegy éves, amikor felnőttem...
Gyermekkoromban sajnos nem volt minden oly felhőtlen...
Hiába szerettem, sőt, imádtam,
nagyot csalódtam az édesanyámban, mert
túl gyakran útra kelt...
Elhagyott mindig egy másik életért...
Nem értettem, hogy mért?
Apám azt mondta - s én megtanultam -,
az élet játék csak...
Sorsunk minket, sakkfigurákat előre s hátrébb rak...
Kezembe vettem hát a sorsot,
bíztam benne, hogy legyőzhetem talán majd...
Nekem is térdet hajt...
Ezen a táblán jól kell kombinálj...
S te leszel a király...
Az apám fej volt, belevaló...
Jó vastag páncél a szíve helyén...
Úgy vélte kár, hogy van bennem ambíció,
s nem adtam fel már az elején...
Mert ő a meccset feladta rég...
Életünkből kisétált szépen...
Kilépett házunk huszadik emeletén...
Fred:
Soha senki nem kérdezte, hogy akkor én mit éreztem...
Ki sem hűlt még az ágya tán,
és anyám mellett horkolt már az új apám...
Szegény kissrác, ki jónak hitte eddig az életet,
belátta máris, érett szívvel, hogy jó nagyot tévedett...
Szegény kissrác, a kocsmák előtt arra várt,
hívják játszani be őt, mert fizettek, hogyha nyert...
Megnyerte hát az összes partiját...
S beszedte, ami járt...
Szegény kissrác, ma, húsz év múlva mit akarsz, mit remélsz?
Elértél mindent, hisz újra meg újra özönlött annyi pénz...
Barátod egy maradt, a hírnév,
és már rég volt, hogy valamit ingyen adj...
Névtelen árny maradj...
Ott van a súly a mérleg két felén...
Kérdés: mi a több? Én!
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
