|
|
|
| Előadó: | Gáspár Győző |
|---|---|
| Album: | Családom közt |
| Megjelenés: | Keressük! |
| Hossz: | Keressük! |
| Szövegírók: |
S. Nagy István |
|
Máté Péter |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Táncdal |
| Címkék: | bohókás, család, élet, eleven, emlék, feldolgozás, hűség, köszönet, vidám [+] |
Ha bántott az élet engem, te mindig vigasztaltál,
és el nem engedted a két kezem.
Ha nem jött szememre álom, te végül elaltattál,
Mindig úgy tettél hogy nekem jó legyen.
Ha nem volt beszélni kedvem, mert néhanap elvették,
te mind a kettőnk helyett beszéltél.
Ha volt néha egy kis titkom, és helyette mást mondtam,
soha nem hitted, de mindig úgy tettél.
Refr.:
Köszönet a boldog évekért, köszönet a sok-sok mindenért,
és azért hogy bármi áron mellettem maradtál.
Köszönet a boldog évekért, köszönet a sok-sok mindenért,
csakis veled élhettem ezt jól tudom ma már.
Ha néha a kedved rossz volt, egy perc alatt elűzted,
Színes álomképet festettél elém.
" 'Mennyé' mossá fel, no mennyé! "
A gondokat elzavartad, a léptemre vigyáztál,
ami szép és jó az tőled volt enyém.
" Meg mosmá főzzé is, na mennyé! "
Ha másnapos volt az arcom, nem kérted ki magadnak,
csendben készítettél egy forró teát.
" Ott a szőnyeg, itt a piszok, pucold ki! "
ha elfogyott már a pénzem, te nem követelőztél,
és elég volt neked egy szál virág.
" van még mosatlan cipő is, azt is ki lehet mosni, na mennyé, na mennyé csináljad! Valamit még? "
Refr.:
Köszönet a boldog évekért, köszönet a sok-sok mindenért,
és azért hogy bármi áron mellettem maradtál.
Köszönet a boldog évekért, köszönet a sok-sok mindenért,
csakis veled élhettem ezt jól tudom ma már.
Lálálálálállállálálá...
" Én nekem nem kell megmondami 110 éves voltam, én is jártam iskolába, nekem anyám egyszerűen mondta, én mentem. Ne legyé mán olyan idióta, te rád mindig kiabáni kell, mer ha nem kiabálok akkor te nem mozdúsz meg. Blá, blá, blá; Majd én is azt mondom: Blá, blá, blá, én is ezt fogom hallatni. "
Refr.:
Köszönet a boldog évekért, köszönet a sok-sok mindenért,
és azért hogy bármi áron mellettem maradtál.
Köszönet a boldog évekért, köszönet a sok-sok mindenért,
csakis veled élhettem ezt jól tudom ma már.
"-Ki a főnök a házba?
-Te.
-Te.
-Akkor meg hallhalgassál rám."
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
