|
|
|
| Előadó: | Fluorid |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
/közr. Drezzick/
Fluor:
itt az ébredések perce
édes álom vonul messze,
mint egy felhő jön és megy
talán majd eljön holnap este
újra.
mindenki felnő egyszer önként léphet majd az útra,
mindenki fellök mégis az gonosz,ki régen tudta;
mondta, hogy mi is a helyes
ha fogom a kezed vezess.
a kánaán rég üres,
nagyra vágyni felesleges.
minek kell?
mit kezdesz pár elkopott tekintettel?
hitegetésed eredményét most már senki nem hiszi el.
bízni kell a mában
és a holnap árnyékában.
máris ott bújik,mi való,
ami tagadhatatlan,
amit kaptam.
ez én vagyok,tudom kicsit szokatlan.
elvált szülők és egy tátongó seb maradt bevarratlan.
lehet bűnöm bevallatlan,
itt már minden el van rontva..
nézd! a földön már csak harc van!
rohanj,repülj velem a holdra!
másképp történhetett volna,
magadra mondtad ki az átkot,
te is beolvadsz a múltba,te is átalszod az álmod.
Refr:
mindenkivel megtörténik, rémlik bal lábbal kelni fel.
a végtelen köd eljön,a számban megalszik a tej,
vagy a képtelenség valóra válik,megfizetek érte,
aurám beveszi vagy hárít..nem sietek.még nem.
Drezzick:
szimatot fogtak a kópok, itt van az érem elásva
Dobog a szív,azért nem feltárva,
kinek a szó a szerszáma.
az egy emberként küzd, betör
minden rést majd kitör;
az egyszerűségből levegőbe beszélni nem dicső.
szűk a páholy korán kelő,ki a ?
van ki elmarad, nincs visszaút, ki döntött,
mint egy matrica feltapad.
az ököl visszaüt.elszakadok,
attól,mi fontos és jól megrág,majd kiköp,mint egy selejt gombostűt
de szúr a vége,(kiélezem egy késsel) halálos,
aranyat ér 24karátos,
a kérdés találós.
azonnali hatályos
lakályos
helyen nyugovóra térni.
ébredések sokasága fog az emlékeimben élni.
később bánatunk,bocsánat,igaz állítás,hamis vádak,
mégis a vágyak egy újabb lépcsőfok felém állnak.
3. emeleti egérlyukamban nőtt a távlat,
elszállnak hangjaim a szélben,útjaink elválnak.
Fluor:
dobozokba rejtve
minden élmény: költözik az elme.
van,mit meghagyok múltamnak,másnak jobb lesz elfelejtve.
fentről nézz az emberekre,
ez egy fertő,
felégetett erdő..
elégedett senkik közt a feltörekvők száma megnő.
elvakulva a szerző és vége lesz a számnak,
előbukkannak hibáink,újabb ébredések várnak
hisz a dolgok még a helyükön állnak
minden úgy,mint régen.
hogyha nem tanulsz meg változni,majd megtanít a szégyen..
Refr:
mindenkivel megtörténik, rémlik bal lábbal kelni fel.
a végtelen köd eljön,a számban megalszik a tej,
vagy a képtelenség valóra válik,megfizetek érte,
aurám beveszi vagy hárít..nem sietek.még nem.
Drezzick:
forr a tollam,papíromba égetem,ami végül kedvem szüleménye,
jeligéje,
megkötések nélkül.
nap-nap után felfedezések gyűlnek,de sok csalódás ér.
az élményeken most (?) marad egy területnyi gyér,
édes semmiség..magamhoz térek;szükségét látom
felnyíló szemeim szegeznek egy pontra..
a félhomályon szűrődik át
a hamis sávján, ott én vagyok.
az igazat körül záró kordon,második felvonás..
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
