|
|
|
| Előadó: | Fluorid |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Fluor Filigran |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
rap1: Fut a történet két szálon, ez van, mindig megpróbálom
Trükköm tükröm, szemem gyötröm, de magam még nem találom
Tán egy téli délutánon érezheted majd hiányom
Tán egy könyv közepéből kitépett lap bánja folytatásom
Kirakóból pár darab, lehet hogy mindennél fontosabb
Egy eltitkolt nap, egy kép, mi nem sokat mutathat
Magából, nem tudhatod minek látszol
A színarany nem fénylik, nem minden éget, mi lángol
Kivel táncolsz az éjszakába', mi lesz majd az ára
Kihez láncol majd a zárka, kit taposhatsz holnap sárba
Kulcs a zárba, csukott ajtók előtt próbálgatod, hátha
Számíthatsz a megoldásra, max. a bekattanásra
Látok esélyt, az élet, lehet, nem túl sokat mesélt
A sors keze rég eltörött, de asszem így is elért
Egy pontra, lehető legfájóbbat mondta
Majd egy laza mozdulattal értelmed kukába dobta
refr.:
Nem sokat éltem, így is besokalltam, kértem amit kaptam
Álltam, összerogytam, csendben belehaltam
Mikor egy gondolat fojtogatott, mit én kreáltam
Egy szereplővé váltam, történetem mégse láttam
rap2:
Feldobtam az érmem, jól megnéztem, három oldala van
Választ még nem kaptam, bár oldalt sem választottam
Megszoktam 1-2 érzést, mégis magamtól eldobtam
A könnyek reményvesztett hangját távolról is meghallottam
Rád gondoltam, éreztem, mit érzel, és legbelül én is tudtam
Nem hazudtam, csak a józanész volt útban
Ahol semmi sem passzol, ahol mindenki harcol
Soha nem tudod meg titkom, vajon mi változott akkor
Meg bennem, mit miért tettem, kit féltettem, mivé lettem
Szart sem ér a történetem, a ketté tört életem
Lehet kár volt megtalálni, jöhet bármi, hidd el soha
Többet nem fogok rád várni, jöhet bármi, hidd el
Soha többet nem fogok rád várni
Refrén
rap3:
Amikor megszülettem, egyszer volt, hol nem volt, egy álom
Amikor mc lettem, mikor kész lett az első számom
Egy lépést megtettem, akkor senki nem zavart még meg
Ma egy rossz mozdulatomért is szavanként széttépnének
Én így élek, hagyjatok a saját utamon járni
Mint egy megrendelt áru, évekig fog porosodni
Fenn a polcokon, majd végül megfelelő gazdát lel
Én megszokom lassan, de ezért magam nem adnám el -
Szakadt a fonál, rég betelt már minden pohár
Én figyelnék, ha szólnál, tovább látnál a haszonnál
Kiszolgál az ember, mégis menekülni próbálna
Saját énje előtt szúrna kést tudata torkába
Mi lenne ha meglátna, ha látnád, észre sem vetted?
Lehet százszor elmentél, eltűntél saját magad mellet
Ez kellett? Nem te döntötted el, nézz az arcára
Még elindul utánad, s léphetsz boldogan új csapdába
Refrén
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
