|
|
|
| Előadó: | Kormorán |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Koltay Gergely |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Kavicsok homlokomon,
vér ujjaim között.
Feljajdultak a dallamok,
visszajött, ki elköltözött.
Mellém ült egy másik,
semmit se kért,
csókoltam volna, de nem mertem.
Õ volt a halálra ítélt.
Vésõk feszítik napjaim,
kalapács bennem létem,
feketén repül ki tüdőmbõl
a szabadság s a szégyen.
Ki megy el elõbb?
Ki áll az elsõ sorba?
Ki jön majd holnap?
Ki halni, s szeretni kész.
LESZ EGY KÉZ, KINEK KEZÉBEN PECSÉT.
Vastag pulóvert húzok,
hideg a novemberi este,
elmentek, - kik nem engem
mégis, valakit kerestek.
Kicsordulnak a gondolatok,
férfiatlan a könnyem,
oda hallatszódjék hangunk,
hol vannak még régi könyvek.
Jó lenne ölelni felvidéki lányt
a csíkit a székelyt
nem nézni többé a híradást
ami a hazugság verítéke
sötét ez az ősz
haltak itt ötven és ötszáz éve
de ki jön majd holnap
ki halni s szeretni kész
LESZ EGY KÉZ, KINEK KEZÉBEN PECSÉT.
Ötezer éve nem térdel le senki
egy nemzet elé.
Mert tudják kik vagyunk,
és õk ellenünk miért!
Nálunk jobban tudják,
másképpen imádkoznak,
Ott a templom szent,
mégis hazudnak.
Iszonyatos minden hajnal,
öklendezve élek.
Hányom magamból a szavakat,
mi másoknak szemét!
De itt volt a halálra ítélt,
feltámadást ígért!
Mondta eljön holnap is,
mert halni, és szeretni kész!
LESZ EGY KÉZ, KINEK KEZÉBEN PECSÉT.
Várom a csengetést,
várom minden éjjel,
hogy megérkezzen a két szó:
Minden megérte!
Aki jön majd az ember
öt sebbõl vérzik,
lõtték, kalapálták,
tudom eljön hozzám mégis.
Másnap reggel a bíró, vádként mondja:
Mindent mi adtunk!
Ítélete egyszerû :
a sárba belefullasztunk!
Fejedet lenyomják mondja
Kiálthatsz : miért?!
De ki jön utánad holnap?
Ki halni, s szeretni kész.
LESZ EGY KÉZ, KINEK KEZÉBEN PECSÉT.
Az újságok majd
szalagcímekben hozzák,
„És mégis mozog a Föld
de, merre, nem írják.
Véres kosarakban
hozzák a fejeket,
és táncolnak majd sokan,
kiket a rendszer éltetett.
Vér és sötétség.
Kavicsok dübörögnek homlokomon,
fekete ruhában, fekete rémek,
botokkal ütik a gondolatom.
Felsöprik a városom,
de ott marad a szemét, s egy tábla:
Jön valaki holnap,
ki halni, s szeretni kész.
LESZ EGY KÉZ, KINEK KEZÉBEN PECSÉT.
De születnek majd gyerekek,
kik Napot rajzolnak az égre,
kik tudják, hogy hívják õket
Erdélyben és Dél vidéken.
Jönnek majd énekmondók,
jönnek a büszke bárdok,
jönnek bátor fiúk,
és jönnek szülni a lányok.
LESZ EGY KÉZ, KINEK KEZÉBEN PECSÉT.
S a kavicsok betört homlokomon,
hegyekké nõnek,
a halálraítélt visszatér,
mert dolga van a jövõben.
Lesz egy fekete asztal,
papír, ceruza, s szemedbe éles fény.
Kérik írjam le: ki jön majd holnap,
ki halni, szeretni kész!
LESZ EGY KÉZ, KINEK KEZÉBEN PECSÉT.
Átszakadt a gát, a víz sodor.
Az áradás maga az élet.
Követ kötnek nyakamra, húzzon le a mélybe.
Borítják rám a földet, pedig még élek,
s lenne egy mondatom a zsarnokságról, lenne egy mondat, mi éltet!
Csókolom, kik utánunk jönnek, ha lesz emberi élet!
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
