|
|
|
| Előadó: | A.R.T. |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Ő Mr. Ideges, nem egy bizonyos ember
Magának való jellegzetes karakter
Kíváncsian mondod, ki ez az illető
Elgondolkozol, s rájössz, hogy nem ismeretlen ő
Az írás megtörtént eseményeken alapszik
A véletlen műve ha magára ismer valaki
Ez nem tudom szerencse, vagy szerencsétlen
Elég a bevezetőből! Most már kezdjük el!
O.K. Ezt a hiába való dolgot apukától örökölte
Csak ő az egészet továbbfejlesztette
A családi légkör mindent megalapozott
A jövő szépnek mutatkozott
A dolog már a suliban kezdődött
Osztálytársakon és tanárokon edződött
Nem kell neki semmi gyorsító
Mert mindig feszített neki a megadott tempó
Kedves munkahelyek, kedves munkatársak
Kedves főnökök, kedves szobatársak
A mindennapi betevő gyógyszeradag
Elindult és most már szépen halad
Kívülről tud minden történelmi csatát
És kis újából rázza az atomfizikát
De specialitása a gazdaságpolitika
A kormány jobban tenné, ha ráhallgatna
Jaj annak, aki neki ellent mond
Ez egy örök kapcsolat, és éppen ez a gond
Ref. Egy ember sok-sok ideggel
Ő Mr. Ideges, aki sohasem viccel
Reggel van nyugodt minden
A forróság már ott van a levegőben
Jaj-jaj ez most megint hogy lehet
Lehetne már egy kicsit hűvösebb
Betelik a pohár, a higanyszál robban
Az időjárásnak anyja?! Nem is tudtam
Ha esik az eső, és fúj a szél
És Dimitrij Lénáról most nem mesél
Égindulás, földindulás, katasztrófa veszély
Mert Mr. Ideges most őszintén beszél
Kedvenc járműve a BKV
Mert itt szabadon kifejtheti a véleményét
Itt mindenki figyeli, mindenki hallja
A kérdés, ezt ki meddig bírja
Ha gyors a tempó, akkor nyugtalan lesz
Komolyan veszi a kényelmet
Ha dugó van és lassú a sebesség
Adja magát, közeleg a vég
Van stílusa, ezt mindenki tudja
Gyűjtögeti, aztán ami benne van, gyorsan kiadja
Kicsit rasszista, kicsit ateista
Kicsit soviniszta, kicsit kommunista
Egy idegeken szörföző, rajongókra szert tevő
Idegekre menő, hirtelen rajtad ütő
Ebből sportot űz, vagy komolyan veszi?
Nem tudom, de amit csinál, teljes gőzzel teszi
Oh a TV, a drága TV
Sok csatorna, még több lehetőség
Minden adón újabb titok
Remélem, hogy ez esetben nem fog az átok
Kitűnő kritikus diploma nélkül
Fekete listára nála bármi felkerül
Ő a távirányító ördöge
A csatornaváltás mesterlövésze
Ha leül, beül, kihűl és végül
Minden megfeszül, és veszélybe kerül
Az információ sokszor innen jön
Ez egy játék határok nélkül
Ő a Pampák királya és Ross doktor egyben
A szomszédok pedig végveszélyben
A következő áldozat rabszolgasorsban
A kulcs a kezében, nem a Dallasban
Amikor azt mondtam: Mit szólna a nyugalomhoz?
Azt mondta: fejezzem be, mert odavág a falhoz
Azt feleltem O.K. nem erőszak a disznótor
De ha kellek neki elérhet bármikor, bárhol
Nem kellett neki, pedig ingyen volt
És megoldódna nála sok-sok gond
De hát Cest la vie, ilyen az élet
Csapódott az ajtó, menekülnöm kellett
Remélem, hogy nem lesz többé gondom vele
Mert ő Mr. Ideges, az a jól ismert ember
- Életem legnagyobb türelemjátékát játszom
- mondta a sztrókon két évvel ezelőtt átesett Révész Sándor az MTI-nek.
A népszerű énekesnek kedden jelent meg önéletrajzi könyve Ezt én választottam címmel, amely egy kalandos élet, 70 év története.
A Helikon Kiadó gondozásában elérhető, fotókkal gazdagon illusztrált kötetben a Generál és a Piramis egykori frontembere őszintén és részletesen vall életéről, családjáról, gyerekkoráról, zenei pályafutása kezdetéről, a Generál és a Piramis együttessel elért hatalmas sikerekről, szólóéveiről, külföldi kalandozásairól, barátairól. Révész Sándor szavait Derksen Gyöngyi és Bálint Csaba jegyezte le.
- Mozgalmas életet éltem, a színpadi létünk a közönség szeme előtt zajlott, miközben habzsoltuk az életet. Az évtizedek során adott sok interjúban nem akartam részletekbe bocsátkozni pályámról és érzelmi átmeneteimről, de a betegségem, illetve 70. életévem arra késztetett, hogy őszintén visszatekintsek, és elmeséljem mindazt, amit átéltem - mondta az énekes.
Sztrókja után ma már jól viseli a hétköznapokat, tud mozogni, és bár vannak nehézségek, visszatért a komfortérzete.
Révész Sándor a hetvenes évek legelején, a Generál együttes szárba szökkenésével alig egy év alatt vált ismeretlen amatőr zenészből országosan népszerű énekessé.
- A Generál megalakulása a sors különös dramaturgiájának köszönhető. A zenekar Várkonyi Matyi és Novai Gabi irányításával, Karácsony James jöttének gazdagító élményével, fiatal és tehetséges emberek szövetsége lett, amely gyorsan megtalálta a közönségét. A menedzserként mellénk állt Hegedűs László segítségével külföldön is sikereket arattunk, Lengyelországban 15 ezres stadionokban játszottunk, vezettük a holland slágerlistát, és megkockáztatom, hogy a világhírnév küszöbén álltunk. Ebből végül nem lett semmi, de nem sokon múlt - fejtette ki.
Som Lajos akkor már évek óta csábította a Piramis zenekarba, és 1975-ben igent mondott. A keményebb zenék már a Generál idején motiválóak voltak számára. Az interneten a közelmúltban felbukkant a Mikor megszülettem... című dokumentumfilm, amelyet Gazdag Gyula 1979-ben készített a Piramisról, a zenekar fiatalokra gyakorolt elképesztő hatásáról. Az alkotást annak idején csak egy alkalommal vetítették.
- A film hitelesen ábrázolt minket, és a közönség reakcióját egyaránt. A Piramist alkotó öt zenész egyszerű városi fickó volt, hasonlítottunk rajongóinkhoz, talán ez is benne volt abban, hogy sokan példaképként tekintettek ránk. Horváth Attila dalszövegei nagyszerűen kifejezték az akkori fiatalok, a csöves generáció életérzését, gondoljunk csak a Kóbor angyalra, a Ha volna két életem, a Szállj fel magasra vagy a Szabadnak születtem soraira - mondta Révész Sándor.
Az énekes 1981-ben kilépett a Piramisból és 1984-ig külföldön dolgozott, világslágereket énekelt egy óceánjáró hajón. Abban a zenekarban társa volt például Banyák Nándor hegedűvirtuóz és Bianki Iván, a Kex korábbi gitárosa. "Nagy kihívás volt egy semlegesnek mondható, hatszáz fős közönség előtt estéről estére fellépni, ez profi hozzáállást követelt, és óriási tapasztalattal vértezett fel".
Miután hazatért, 1985-ben a Hanglemezgyár kezdeményezésére, és Presser Gábor szakmai támogatásával elkészítette első szólólemezét. Az album, amelyre a Presser-Dusán szerzőpáros mellett ő maga is írt dalokat, rendkívül sikeres lett, olyan számokkal, mint a Nem tudtam, hogy így fáj, a Vigyázz a madárra, vagy A francia lány.
- Volt szó a folytatásról Gáborékkal, a lemezzel Magyarországon James-szel és egy remek csapattal turnéztunk, és néhány közös nyugat-európai fellépésen is szerepeltünk 1987-ben, de akkor én már egy alföldi tanyán éltem, és az ott megélt szabadságélményt nem nagyon akartam feladni - mondta Révész.
A könyvből kiderül, hogy Révészt a Skorpióba, a Dinamitba, sőt a világhírű német heavy metál zenekarba, az Acceptbe is hívták énekelni, de nem ment, közös projektje a Mud együttes tagjával, Rob Davisszel pedig kísérlet maradt. A Piramis 1992-1993-as és 2006-os visszatérése a színpadra is magában rejtette az új lemez ígéretét. "Én nagyon akartam, a többiek, Som Lajos, Závodi Janó, Gallai Peti és Köves Pinyó sajnos nem voltak erre fogékonyak".
Bár autodidakta módon alakította ki az énekhangját, a Piramis időszakában szinte végig úgy érezte, repül a színpadon, ami katartikus élmény volt.
- A hetvenes években a színpadi hangosítás minősége még nem volt megfelelő, ezért legérettebbnek az utóbbi tizenöt évben éreztem magam, a Piramis-évek projekttel, és a Közlegények trióval. Mindkettővel egész pályám dalaiból mazsoláztunk, és egy korábban ismeretlen intim hangot sikerült megtalálni - jegyezte meg.
A betegsége óta egy reklámfelkérésre újra felénekelte a Piramis Ajándék című, eredetileg 1978-as sikerdalát, amely így a mai fiatal generációhoz is eljutott.
A hangját az elmúlt két évben ugyan nem trenírozta úgy, mint azt a pályáján eltöltött évtizedek alatt, de manapság egyre többet foglalkozik vele. "Ha az egészségi állapotom lehetővé teszi, szívesen visszatérek a színpadra".
Fotók: Révész Sándor
