|
|
|
| Előadó: | Szela |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Ócsai Zoltán Qasim Mehdi Bari Károly Mehdi Kászim |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Tudom, hogy a szavak földre hullnak
és hamuvá égnek a te varázsakaratú,
égig lobogó jelenléted előtt.
Kimondom mégis: szeretlek.
Szemeim megragyognak,
mint nyáréjszakák csillagai a tenger tükrében
és sudár lesz a testem, akár e tengerparti fenyő,
melynek árnyékát hullámok simogatják.
És dobogó léptekkel járkálok a világ szívében,
mint király a palotájában.
Szépséges vagy
akár a holddal fölékszerezett magasság.
Amikor reád nézek és csodállak téged,
a csönd görbe botjára támaszkodó zöld vadon
és a tavaszköszöntő ünnepre gyülekező
vándormadarak eggyé válnak véled,
és a sivatag karjaival átölelt folyók
és a láthatár felhő-erdői felé futó szarvasok
jelenlétedbe olvadnak.
És te leszel minden.
Szivárványos kezeiddel
szemvillanás alatt átformálsz.
Mintha lágy márvány lennék,
mintha nedves tengeri homok lennék.
Teremtményeddé teszel, megalkotsz engem,
hogy vágyakkal elemésztess.
Hogy selyem könnyeiddel
és szíved dobzenéjével
és véred lüktetésével feltámassz
aztán ismét és hódolj előttem
halotti hamvaiból életre keltett előtt.
Ha erőm lenne éles kardpenge alá
hajtanám fejemet és azt mondanám:
Úgy ölj meg, hogy örökre megszabaduljak
a szerelem kínjaitól.
De már érintésedtől is megsemmisülök.
Ujjaid korall-ágai között szétfoszlok,
mint a tengeri hab
És olyan leszek ölelésedtől,
mint a tavaszi virágpor,
olyan mint a remegő villám
És úgy kívánlak téged
mint kiszáradt föld az esőt
augusztus forró havában.
Amikor megcsókollak
pásztorok éneke csendül
Megszólalnak a furulyák
s dalolni kezd az ezüstszájú patak
S nyerítező lovak vágtatnak
az alkonyat piros sátra alá.
Fény-ostoraiddal
hűvös patájú szél-lovakat
terelsz körém,
hogy felébredjek.
Hogy megünnepeljem a hajnali napot,
amely átutazott a fekete homályon.
Hogy megünnepeljem
az elmenekült múltat,
amely csalódásokkal teli kosarát
a temető előtt kéregető koldusok közé dobta.
Hogy megünnepeljem az éjszakát,
amely a gyönyör malmában őrölte az időt
halkan nyögdécselve.
Ó, az éjféli virágok,
a tengerre nyíló ablakok,
a forró nyár,
meztelen lubickolásod a hegyi forrásban!
Kószálsz a réteken,
Akár az őzike.
Záporok közelítenek feléd,
hogy bőrödet megérintsék;
szaladsz előlük az alacsony ég alatt.
Szalad mögötted a szél,
hogy hajadat meglobogtassa.
Ó, a tenger, a tajték-ruhájú,
a kertek virág-népe,
sugaras reggelek vidámsága,
nevetése a csecsemőnek,
kinek talpát anyja csókolgatja,
szívem piros szirtje,
melyet körüllebegsz álmodban,
amikor karjaim közt alszol,
mint méhecske a szirmok közt!
És mondom.
Kimondom akkor is,
ha a szó földre zuhan és hamuvá ég
lángoló jelenléted előtt.
Kimondom a szót: szeretlek.
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
