|
|
|
| Előadó: | Nemesis |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
..."Le kell írnom, ami velem történt, mert nem mondhatom el senkinek. Talán el sem hinnék, én sem hinném, ha más mondaná. Egy angyal volt! Még most is alig tudom elhinni! Magával vitt, nem is tudom hogyan, de olyan helyeken jártam, amelyek talán már nem léteznek, vagy nem is léteztek sohasem... Egy időben több helyen, a vérző idő sebein át, szálltunk testetlenül és én megértettem a bűn és a halandóság közötti összefüggést. Azt mondta elvisz oda is, ahová az emberi lelkek jutnak, de erről nem beszélhetek majd senkinek. Mivel élve én sem juthatok át, meg kell halnom egy percre, de visszahoz az életbe, és újból otthon találom magam...egy kicsit féltem...
I.
Az ordító csend,
Amely most rám szállt
Megmozdít mindent,
Mi a sötétben vár...
Nem, ez őrültség már!
Mely az álmommal jár,
Nem a Valós Világ
Mi árnyékká vált...
Igen, talán képzeltem az éjszakát,
Melyben hirtelen a végtelen idő rám talált
Mikor az ablaknál megláttam Őt,
Ki a holdfényben állt
A félelem, a rettegés
Mélyen benn adrenalint öntött belém,
Mert az elmém tagadta, mit a szemem látott...
... És amikor szólt,
Megszűnt minden más.
Egy angyalé az arc, mely a furcsa fényből nézett rám.
ANGYAL: "Hozzád jöttem - mert én vigyázok rád.
Ha lelked átadnád,
A kezdetekhez szállhatnánk
Az időn át, a Végzet hullámán."
II. Vissza Édenbe
Lelkünk messze szállt,
Át az éjszakán.
Ez itt egy furcsa táj.
Várt az ősi kert
Régi, tiszta kert,
S benne ketten
Álltak az Élet hajnalán...
Látom, Éva szép szemében
Ott az értelem, s a láng
A Kígyó vár...
És az alma, mely hatalmat,
Vágyat önt szívébe majd,
Bűn és halandóság.
Értem már,
Bűn és halál...
Szálljunk tovább!
III. A Szövetség
(eltűnt idők...) Letűnt idők,
Mögöttünk már
A rombolás zsoldja
Mindig halál...(mindig halál...)
A végén úgyis ránk talál.
(figyelj rám jól!) "Figyelj rám jól!" -
az Angyal így szólt.
(egy Örök Helyen...) "Egy Örök Helyen
(másképp lehet...) másképp lehet."
Vigyél el, vigyél át
Mert úgy fáj!
A valóság miért más?
Angyal várj!
Hozzá értem, és máshogy szólt hozzám.
"A Fények Földje létezik,
Onnan hívlak majd.
Ha a lelked átadnád, (a lelked átadnád...)
Te is láthatnád. (te is láthatnád...)
Élő ember nem jut át,
Meg kell érte halni.
Egy perc az egész, (egy perc az egész...)
Utána újra élsz..." (újra...)
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
