|
|
|
| Előadó: | Prosectura |
|---|---|
| Album: | Namármeginteza Prosectura ! |
| Megjelenés: | 1992 |
| Hossz: | 0:00 |
| Szövegírók: |
Imre Norbert Polgár Tamás |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Állsz az út szélén nézel énfelém
Az égre nézek én mert állsz az út szélén
Látod itt vagyok meg folyton itt vagyok
Mert nem lehetek ott ahol vagyok
Neked is jó ha szembe dícsérnek
Neked is jó ha tetszel nekik
Neked is jó ha nyalják üleped
Ezt értsd ahogy akarod!
Neked is jó ha fizetik söröd
Neked is jó ha szerzik örömöd
Neked is jó ha aládnyúlnak
Ezt értsd ahogy akarod!
Tôlem se várj mást én is az életbôl élek
Én sem vagyok rosszabb, mint Akárki Szalámi
Hát ne legyél már rám kiváncsi
Ref.
Látod itt vagyok és a nagyokat lesem
Nem születtem hôsnek de valld be, hogy te sem
Neked is jó ha szépen kérnek
Neked is jó ha nem kell félned
Neked is jó ha jó neked
Ezt értsd ahogy akarod!
Neked is jó ha arcodba nem kapsz
Neked is jó ha élvezed ezt azt
Neked is jó ha belédhelyeznek
Ezt azt ezt azt!
Mit vársz tôlem ezt azt
Mondd csak kérlek hülyének nézel
Miért adjak ha én sem kapok
Se tôled se tôle se senkitôl
Se Fréditôl se Bénitôl
A hazai zenei élet egyik legképzettebb női hangja, húsz éven át készült az előadói pályára, mindig közel volt a műfajhoz, talán nincs is olyan ismert énekes, akinek a lemezein nem működött közre.
Több mint tíz éve az ország legismertebb előadói között tartják számon. Kati – miközben a Debreceni Egyetem Könnyűzenei Intézetének egyik énektanára – Új utakon címmel új lemezt készített, ami mostani beszélgetésünk aktualitását is adta...
- A nagy áttörés 2010-2011-re tehető és ma már 2024-et írunk. Hogyan látod az akkori és a mostani Wolf Katit?
- 2010-ben volt az X-faktor, amiben megismert a közönség és utána közvetlenül az Eurovíziós Dalfesztivál, ahova felnőtt előadói életem első slágerét vittem, mert ugye a Vukon azért addigra már túl voltam. Elég hosszú idő után kerültem igazán a nagyközönség elé, már anyukaként két kisgyerekkel, miközben 20 éve már mindenféle színpadon álltam, de ismeretlen énekesként. Nagy lendülettel mentem az X-Faktorba, de ebben azért benne volt az is, hogy 36 évesen mit keresek én a popszakmában, esetleg hazaküldenek. De hál’ istennek annyira nyitott volt a csatorna, sőt, ez volt az én „backstage sztorim”, hogy már anyuka vagyok, kialakult élettel, és így is el lehet kezdeni egy új pályát. Nekem az X-Faktor és az Eurovízió egy robbanásszerű, hatalmas katarzis volt. Együtt éltünk, együtt lélegeztünk az egész X faktor stábbal, figyeltek, vigyáztak ránk, együtt ötleteltünk, szuper volt ott lenni velük. Az Eurovíziós verseny ezután olyan volt, mint a tejszínhabra a csokiszórás. Nagyon boldog voltam ettől az egésztől, de ma már bizonyos dolgokat másképp csinálnék. A legnagyobb hibámnak azt tartom, hogy elkezdtem zenekar nélkül fellépni. Zenei alap és CD, pendrive, arra ráénekeltem és mentünk fellépni. Nagyon élveztem a sikert, a rengeteg munkát – de ezt ma már nem így csinálnám.
- Ezt nagyon meg tudom érteni, de ezt nem ingyen kaptad. Ezért te nagyon megdolgoztál...
- Előtte rengeteget dolgoztam, megtanultam mindent, amit lehetett, mentem az apámmal (Wolf Péter zeneszerző) dolgozni, rengeteg stúdiómunkát csináltam. Mellette tanultam meg, hogyan kell dolgozni egy stúdióban, közben felléptem, zenekarokkal énekeltem, rengeteg gyakorlati dolgot tanultam. Emlékszem, az X-Faktor alatt mondogattam magamnak, hogy nem fogok sírni azon sem, ha kiesnék a műsorból. És bár minden percét megéltem ennek a helyzetnek, bennem egészen mások voltak a belső támpontok, mert amikor már két gyereked van, sokkal, de sokkal erősebb vagy, fel vagy készítve helyzetekre.
