|
|
|
| Előadó: | Mentha |
|---|---|
| Album: | Ismerd meg az énemet |
| Megjelenés: | 2007 |
| Hossz: | 4:09 |
| Szövegírók: |
Mentha Komjáti ádám Ozsváth Gergely |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
/Mentha/
Volt egy álmom, volt egy álmom, volt egy álmom, jah, jah.
Volt egy álmom amiben az volt,
hogy nem fogok majd csalódni abban akiben nem is gondoltam volna, de az élet ilyen kemény,
ezt édesanyám is mondta, szegény.
Csak egy halvány remény hogy a jövő más lesz,
remélem majd egy lapát szerencsét rám tesz,
de fiam ne várd ezt. Apám így szólt:
„Én inkább iszom”, na ehhez szólj!
Ha valami nem tetszik araszolj innen.
Azóta minden másról szól.
Jött a pokol, mindenért ő okol engem.
Súlyokat pakol rám mert ő túl gyenge.
Erősnek kell lennem kívűl és belül,
mint egy kőszobor minek a lelke már kihült,
de mégis áll, de neki mégis fáj.
Hidd el nem elég egy régi sál.
Volt egy álmom minek vége már.
Volt egy álmom miben élek már.
/Minimal Peti/
Látod, ezt akartad? Csak álom lett belőle pedig volt rá sansz.
Csak emlék marad aztán te france.
Egyenlőre nincsen más csak egy unhatatlan trend.
Másnak felejthető élmény, nekünk united we stand.
Otthon egymagamban ülve, emlékszem rátok, ti is mind ezt akartátok, aki tudja hallgat rátok, mert még mindig arra vártok.
Csak kisfröccsöket látok. Hoppá srácok ezek elmúlt évek,
szerintem lépek.
Tiszta érvek amit kaptam akkor,
de miért nem lehet hogy egyszer minden klappol?
Minden szartól letaglózva. Adózva tisztelettel minden egyes hétnek, a frusztrált népnek, a miniszteréknek, a város képnek.
Csak álom volt hogy megértsd, amit én megértek kintről, ne csak a peace-t meg pacsit dobjad késő este a viva hipp-ből.
Értsd meg nekem nem elég ennyi.
Fülekbe bogarat ültetsz, de te csak komposzt ültetsz
és ezzel minket büntetsz.
/Mentha/
Volt egy álmom, volt egy álmom, volt egy álmom, jah, jah.
Volt egy álmom, hogy van egy nagy családom,
autóm, házam és rengeteg barátom.
Volt egy álmom hogy a rapből megélek.
Semmire nem megyek azzal ha csak remélek.
Kár hogy ilyenkor mindig felébredek,
bár lehet nem is örülnék a happy end-nek.
Farkasok cincálnak szét vagy éppen eleresztenek.
Meghalok a műtőasztalon majd újra élesztenek.
Hé, zuhanok a mélybe a tizedikről,
ez csak a halákból ízelítő, aha.
Repülnék messzire bár nincsenek szárnyaim.
Futnék minél messzebb, de nincsenek lábaim.
Hatalmas mélység, a szemem lenéz.
Kapaszkodnék de kezek nélkül nehéz.
Emlékekben nincsen szabott mérték,
mert volt egy álmom miben anyám élt még.
Nehéz az ébredés és én tovább lépnék.
Ha lenne rá esélyem új életet kérnék.
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
