|
|
|
| Előadó: | Mentha |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Hogy más húzza meg a ravaszt helyettem nem várhatom
te meg gondolkozz majd el a halálos ágyadon
hogy el sem köszönsz én azt sem bánom ...
most ébren vagyok vagy csak álmodom
Azt kérdezed miért úgy válotozok ahogy mások akarják
neked miért a jobb kezem kell amikor mások a bajt akarják
eltakarják az arcom a hazug világom
az útnak a végét nem látom de talán jobb így
tudod él csak a mának-persze ezt mondom mindenkinek
de mikor otthon egyedül ülök és sírok nem mindegy kinek
akkor elgondolkozok tényleg miket csinálok miket teszek
amiket én úgy látok normális dolgok de ezek csak foltok az életemen
pofonok minden más nap csak hazudok magamnak mikor próbálok
megfelelni másnak mint mikor meg kell állnia a helyét egy ócska sztárnak
nem akarom hogy ez legyen egy világ omlik össze héé..
meg volt egy szál de sajnos már nem köt össze
döntsd el mész vagy maradsz..barátként jössz e
mert ez így nem kell... talán majd máskor...
várok türelmesen de nem itt majd valahol máshol
Ref 2x
Hogy más húzza meg a ravaszt helyettem nem várhatom
te meg gondolkozz majd el a halálos ágyadon
hogy el sem köszönsz én azt sem bánom..
most ébren vagyok vagy csak álmodom
Ha kell mindent megteszek könnyedén és simán is
de minek támadnék ellened ha nem látok benned riválist
elkövetek rengeteg hibát is nem mondok imát se
nem rakom össze kezeimet inkább felvágom ereimet
sinhez kötözöm a testemet ma este
nincsennek csillogó rímeimcsak befestettek feketére
csak készülök a saját temetésemre
a saját sírkövemre a nevemet is én vésem be
minek tapaszt tenni egy beszáradt sebre
vagy bezárt ajtót feszegetni mikor a kulcs a kezemben
földre száradt véremet az eső radírozza
bőröm csiszolópapírként testemet polírozza
majd felnyitom a szemeimet és nem értem ezt
körül nézek és rájövök hogy anyám sötét méhe ez
hát élet ez ha újra kezdődik ...
vajon megérte ez vajon megérdemlem ezt
Ref 2x
Hogy más húzza meg a ravaszt helyettem nem várhatom
te meg gondolkozz majd el a halálos ágyadon
hogy el sem köszönsz én azt sem bánom...
most ébren vagyok vagy csak álmodom
2x
Izzó vasként dobtam el magamtól az életet
hervadt virágként taposotam... az énemet
nehezen olvasod pedig ..te írtad soraim
nehezen viseled ...de már látod poraim
Kemény az élet ha nincs miért nem érdemes élned
ha nincs kiért főleg ha senki sem ért meg
miért akarsz segíteni ha senki sem kért meg
nézz a tükörbe és akit látsz jól nézd meg
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
