|
|
|
| Előadó: | Cseh Tamás |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Csengey Dénes |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
A kagylóból pedig zajok jöttek elő,
összekeveredtek, egymásba olvadtak,
súgva, bugyborékolva.
Legmesszebbről és alig hallhatóan egy szaggatott hang.
A foglalt jelzés.
- Hát nem lehet itt még énekelni se? - üvöltötte Novák,
és emelte a készüléket, hogy a falhoz vágja,
hogy menjen annyi darabra, ahány felé a népe,
meg menjen annyi darabra, ahány felé a nemzedéke,
aztán jöjjön egy jól söprő új söprő, vízözön, vagy akármi…
Csak aztán megfogta a mozdulatot,
így, vállból, letette a készüléket,
rá az elbolondult kagylót, és azt mondta magában:
- Jó. Akkor ez lesz.
Nem éneklek. Csak vagyok.
Nincsen csodás erejű hangfekvésem,
csak szabad vagyok.
Nem vagyok követendő példa,
csak a maga sorsát uraló ember.
Ennyi.
És ez végleges.
- Így állt Novák a szoba közepén,
ebben az elhatározásban,
amikor egyszer csak arra lett figyelmes,
hogy egy vadlibaraj húz keresztül a szobán,
szabályos ék alakban, be a törött ablakon,
ki a nyitott előszobaajtón.
De valahogy nagyon is vízszintesen,
nagyon is egyenesen repültek azok a vadlibák,
és ebből Novák gyanút fogott.
Odarohant az ablakhoz, és látta,
hogy most aztán elszállt,
most csak igazán.
A ház a levegőben lebegett,
körülbelül ezer méteres magasságban,
mindenféle kötelek és koloncok lógtak le róla,
de a földdel a jelek szerint csak egy
telefonzsinór kötötte össze. A telefonzsinór pedig
a Jégmadár étterem kéményében tűnt el,
és Novák tudta,
hogy az ő barátai csimpaszkodnak a végén,
hogy ők röptetik a házat, és egyben ők is tartják,
hogy végleg el ne röpüljön.
Közben persze az alpinisták is lelepleződtek,
de velük már nem törődött senki, hanem
üdvrivalgások és színes léggömbök uralták a légteret.
- Sikerült! - üvöltötte a tömeg egyik fele.
- Megúsztuk! - így meg a másik.
És mind együtt azt, hogy:
- A mi fiunk! A mi fiunk! A mi fiunk!
- Te jó isten!
Sikerült!
Mindennek vége.
Egyetlen árva ház a levegőben.
És én elpazaroltam minden erőmet,
soha többet nem fogok tudni így énekelni.
Vissza fognak húzni.
És igazuk lesz.
Ez így értelmetlen és nevetséges.
Állt a ház a levegőben,
a maga kényes egyensúlyában,
állt szegény Novák
kétségbeesetten a törött ablaknál,
és hallotta, hogy most már kinn a függőfolyosón is
hatalmas zsivaj dagadoz,
hogy ott dörömbölnek meg kiabálnak a lakók.
Az egyik így kiabált, hogy:
- Novák úr, Novák úr, látja, ezek a maga dolgai!
Én mindig tudtam, hogy nem lesz ennek jó vége!
Egy másik pedig azt, hogy:
- Ha már idáig jutottunk, Novák, ne szarakodj,
hanem vágd el azt a rohadt zsinórt, úgyse működik!
- Megint egy másik így, hogy:
- És tessék mondani,
elfogadják majd ezt a helyet állandó lakcímnek?
Mert én nem vagyok ellene semmi újnak,
de azért az embernek legyenek rendben a papírjai.
Egy egyenruhás férfi hadonászott, hogy:
- Súlyos hiba, ilyen tökéletes célpontot adni!
Súlyos hiba ilyen tökéletes célpontot adni!
Aztán egy rekedtes hang pedig, hogy:
- Én nem bánom, Novák úr,
legyen úgy, ahogy maga akarja,
de akkor váltsa vissza tőlem
bolti áron az üres üvegeket,
és adjon is érte mindjárt cseresznyét,
mert én józanul lebegni nem bírok!
Aztán egy idős, ősz úr hajolt be az előszobába,
és mondta, hogy:
- Tudja Isten, Novák úr!
Azért én mégis csak szerettem ezt a földet.
A többi hang beleveszett a zsivajba, lábdobogásba.
Novák csak állt a törött ablaknál,
nézte kővé meredten, hogy a lakók
másznak le egyenként a telefonzsinóron,
ki egy faliórával, ki egy szmokinggal,
ki egy fodros pólyával a hátán, látta,
amint sorban eltűnnek a Jégmadár kéménylyukában.
Végül csend lett, egyedül maradt a házban.
- Jól van, kapitány, minden kész, minden rendben.
Nincs több dobásod, nem volna miért lemászni.
Nincs is más hátra, már csak az elegáns vég.
Már csak az elegáns vég.
Azzal keresztülsétált a szobán, ki a folyosóra,
le a lépcsőn, és megállt a ház kapujában.
Ott húzódott előtte a telefonzsinór,
feszesen, pengett, miként a húr.
Novák megsimogatta a kapufélfát, és mondta, hogy:
- Menj, édes! Menj, kicsi édesem!
Azzal villant a zsebkése,
a ház emelkedni kezdett, mint egy rakéta,
ő pedig kilendült, és zuhant, mint a kő.
Közben ezt mormolta:
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
