|
|
|
| Előadó: | Nyomorultak |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Miklós Tibor |
|
Claude-Michel Schönberg |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Musical |
| Címkék: | feldolgozás [+] |
(Thénardier):
Bonjour, M'sieur, tiszteljen meg,
ha szállást keres, itt a legjobbra lelt.
A többi mind züllött csehó,
ripők a gazda, bugris csaló.
Ám akit itt lát, a Tisztesség Szobrát,
a Waterloo-i Hőst, miért is érné vád?
Nézd a Ház Urát, tudja, mi dukál,
bájolog és gazsulál, a vén patkány.
A kuncsaft, hogyha fád, pajzán adomát,
százat mond, úgy villog, mint egy bonviván.
Lógó orrú korhelyekkel záróráig iddogál,
ki venné így észre,
hogy hangyányival drágább minden ár?
Nézd a Ház Urát, filkók közt a Ászt,
gyöngéi a pénzzel tömött bukszácskák.
Vizezi a bort, titkon markecol,
egy hóhányó, egy himpellér, egy imposztor!
Melegszem a csürhe keblén,
puszipajtás, szesztestvér.
De néznek majd a végén,
Jézus! - ha a vérük veszem én!
Nézd a Ház Urát, rókamosolyát,
a retkes körmű, ragadozó tíz ujját.
Úgy bókol, mint egy gróf, könnyed filozóf,
három lábú lóról lelop négy patkót!
Lumpok között bandafőnök,
egy haver, aki mindig víg.
De dughatják a pénzük,
Jézus! - úgyis megkopasztom mind!
Jöjjön, M'sieur, a poggyászt viszem,
dőljön le szépen, kényelmesen.
Jó súlyos pakk, egy tonna tán,
na, könnyítünk majd a pénztárcáján.
Itt a libuskák tollát lefosztják,
egy porcogójuk sincs, amit meghagynánk!
Mit rejt a fedő, ízre dermesztő,
s a három heti maradék, itt frissen fő.
Egy lódög veséjét, a kandúr heréjét,
ledarálom fincsi házikolbászként!
A nászlakosztály folyvást foglalt,
óránként jön egy-egy pár...
A hatósági árhoz
épp csak egy kis plusz, ami még jár!
A kecses poloskák, a csótányok karát,
mű-élvezni pénzbe kerül mostanság.
Itt egy szeletkét, ott egy falatkát,
lecsalni, vagy hozzácsapni, van munkánk.
Hizlalni a számlák végét,
tudok egy-két trükköcskét,
de bármennyit is csórnék, elfolyik a lóvénk,
Jézus! -nekem semmi sem elég!
(A társulat együtt):
Nézd a Ház Urát, rókamosolyát,
a retkes körmű, ragadozó tíz ujját.
Úgy bókol, mint egy gróf, könnyed filozóf,
három lábú lóról lelop négy patkót!
Lumpok között bandafőnök,
verebek közt sasfiók.
Meddig kell szagolnom,
Jézus - ezt a csordányi tinót!
(Thenardier és a felesége):
Madame Thenardier!
Álmodtam én egy szőke hercegről...
(Ez én vagyok)
és aztán meg is jelent, Loch Nessből a Szörny!
(Tessék?!)
Nézd a Ház Urát, nézd a disznaját,
(hogy?)
a budigróf, a filozóf, egy nagy szarzsák!
(a zsákot kikérem)
Bármit kieszel, egy igazi Voltaire!
Csődtömeg az ágyban, viszont gyakran ver!
Kegyetlen csapás a sorstól,
egy ilyen púp a hátamon!
(hát nem édes?)
Hányok, ha csak látom,
Isten uccse' fenékbe rúgom!
(A társulat és Thenardier felesége):
Nézd a Ház Urát! (Így néz ki egy úr?!)
Egy gavallér, egy bonviván! (Rosszul vagyok!)
Bókol, mint egy gróf, könnyed filozóf.
(Iszik, mint egy gödény, s mint egy szarka - lop!)
Köszöntse most minden vendég,
a kocsmárost és hű nejét!
Vendégem az egész ház!
Vendéged egy jó nagy frász!
Poharat a kézbe, éltesse az Úr, a Ház Urát!
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
