dalszöveg, előadó kereső
Dalszöveg, előadó kereső
előadó, zeneszöveg betűválasztó
Válassz előadót:
0-9
a
b
c
d
e
f
g
h
i
j
k
l
m
n
o
p
q
r
s
t
u
v
w
x
y
z
Tartalom
Mesedalok: Mézga Géza - Főcímzene

Mesedalok - Mézga Géza - Főcímzene

off off off off off
Album: nincs kép
Előadó: Mesedalok
Album: Keressük!
Szövegírók: Keressük a szövegírót!
Zeneszerzők: Keressük a zeneszerzőt!
Kiadó: Keressük!
Stílus: Keressük!
Címkék: Keressük!
Miről szól a(z) 'Mézga Géza - Főcímzene' dalszöveg ?
Ez a szöveg arról szól, hogy néha érdemes bolondnak lenni, hogy elűzzük a szürke gondokat és derűsebb legyen az ég. A főszereplő, Mézga Géza, aki egy család nyüzsgését élvezi, bár a hely szűkös, de a hangulat kitűnő. A család minden tagja szeretetteljes, a bajokat tréfásan kezelik. Ő bemutatja két személyt, Krisztát, aki gyagya, mert vizes az agya, és lüke Aladárt. Végül ismét ösztönzi a hallgatót, hogy legyen vidám és ne figyeljen a rosszindulatú megjegyzésekre.
Nyomj egy like-ot ha tetszik ez a rovat!
Megtekintve: Ma 3, összesen 143896 alkalommal
Tartalom
Dalszöveg

Mézga Géza - Főcímzene

Néha légy bolond, egy kicsikét
Elrepül úgy a szürke gond
Derül az ég
Van abba valami báj
Hogyha kacag a máj
Szárnyal a kedv, mint a kacsamadár
Légy vidám, vagány akár egy srác
Fújd meg a tülköt trombitálj valamit játssz
Ha baj van még se legyen soha kedélyed lőporos
Ne is figyelj oda, mint mond egy főokos
Szerintem az bolond ki téged mindezért paprikajancsinak mond

Mézga Géza vagyok, nem lopom a napot
De nyakamon a csacsikacsalád
Elég nagy a rakás, de kicsi a lakás
És nem forgatja mesekacsaláb

Van minálunk hajcihő, kitűnő hangulat
Olyan, mint a vadnyugat zenebona, ricsaj
Papa, mama, gyerekek csupa szív, szeretet
Egyse nyafog, kesereg tréfa csupán a baj

Kriszta tiszta gyagya, mert vizes az agya
Bemutatom lüke Aladárt
Folyton marja, böki, mint cicust a Blöki
Itt nincs elásva még a csatabárd

Van minálunk hajcihő, kitűnő hangulat
Olyan, mint a vadnyugat zenebona, ricsaj
Papa, mama, gyerekek csupa szív, szeretet
Egyse nyafog, kesereg tréfa a baj

/A családhoz tartozik köbükunokai fokon egy harmincadik századbeli rokon…
-MZ/X MZ/X jelentkezz, jelentkezz
-Kapcsford
-Mit mond?
-1 forintért megmondom!
-Elfelejtettem ókor ójkor, hogy nem tudhat még újmagyarul ez az atomókor. Szerencse, hogy beszélhetek így a vénszülékkel, a gondolat átvívő kézikészülékkel
-Kapcsolatunk titkos is és misztikus, kicsit utópisztikus/

Néha légy bolond, egy kicsikét
Elrepül úgy a szürke gond
Derül az ég
Van abba valami báj
Hogyha kacag a máj
Szárnyal a kedv, mint a kacsamadár
Légy vidám, vagány akár egy srác
Fújd meg a tülköt trombitálj valamit játssz
Ha baj van még se legyen soha kedélyed lőporos
Ne is figyelj oda, mint mond egy főokos
Szerintem az bolond, ki annak mond
Ki téged leír, ki téged bohócnak mond…

előadó, zeneszöveg betűválasztó
Válassz előadót:
0-9
a
b
c
d
e
f
g
h
i
j
k
l
m
n
o
p
q
r
s
t
u
v
w
x
y
z
Hírek
Hírek

Ők a Magyar Mozgókép Fesztivál idei életműdíjasai

Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.


Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor.  A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.

 

Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.


Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb.  Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.


Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.


Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.


Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.


A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.


Fotó: MOZ.GO