dalszöveg, előadó kereső
Dalszöveg, előadó kereső
előadó, zeneszöveg betűválasztó
Válassz előadót:
0-9
a
b
c
d
e
f
g
h
i
j
k
l
m
n
o
p
q
r
s
t
u
v
w
x
y
z
Tartalom
Beszterce ostroma (Daljáték): Mi az, hogy így, mi az, hogy úgy?

Beszterce ostroma (Daljáték) - Mi az, hogy így, mi az, hogy úgy?

off off off off off
Album: nincs kép
Előadó: Beszterce ostroma (Daljáték)
Album: Keressük!
Szövegírók: Müller Péter Sziámi
Zeneszerzők: Tolcsvay Nagy László
Kiadó: Keressük!
Stílus: daljáték
Címkék: Keressük!
Megtekintve: Ma 1, összesen 3748 alkalommal
Tartalom
Dalszöveg

Mi az, hogy így, mi az, hogy úgy?

(Lengeffyné):
Micsoda nagy fölbolydulás!
Pedig ugyan, nincs is miért…
Mióta világ a világ,
Minden férfi egyet kért.

(Pruzsinszky):
Mivé lenne ez a világ,
Ha nem volna huncutság…
Se kis etye…, se kis petye…
Egykettore elunnánk!

(Lengeffyné):
Mi az, hogy így? Mi az, hogy úgy?
Szeretni kell, így vagy úgy!
Néha kicsinyt férjhő megyünk,
Attól még meg nem halunk!

(Pruzsinszky):
Szép is volna ez a világ,
Ha mindentól meghalnánk,
Ha egy kicsit lefekudnénk,
Sok durák csak prédikál,
Dobnák is a földet ránk!
Míg én a kedvemet toltöm,
Írott malaszt, bús morál,
Nyomát se leltem a foldön!

Lengeffyné:
Égi erkölcs, szűz erény…
Nem láttam olyat még én…

(Együtt):
De ha volt egy puska a színpadon,
Az mindig elsült a végén.
Úgyis csak színház a világ,
Maga útján meneget,
Nem más ez, csak komédia,
Addig játszunk, míg lehet.
Mert az Atyaúristen
Is akarja, annyi szent!
Másképp nem teremtett volna
Ennyiféle sok mindent.
Ha nem szeretné a drámát
Itt a világszínpadon,
Rég agyoncsaphatott volna
Mennykőjével, de nagyon!
Mi az, hogy így? Mi az, hogy úgy?
Ha így, ha úgy, nem nagy kár!
Szeretni kell, amíg lehet,
Több is veszett Mohácsnál!

előadó, zeneszöveg betűválasztó
Válassz előadót:
0-9
a
b
c
d
e
f
g
h
i
j
k
l
m
n
o
p
q
r
s
t
u
v
w
x
y
z
Hírek
Hírek

Megjelent a magyar rock történetét bemutató képregény folytatása a ’80-as–’90-es évekről

A Magyar rocktörténet című képregény első részének megjelenése után a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával a Képes Krónikák Kiadó elhozza a rockrajongóknak a folytatást a rendszerváltás előtti és az azt követő évtizedek zenei világáról, a korszak nagyjairól. A Magyar Zene Házában tartott május 7-i kötetbemutatón legendás zenészeink elevenítették meg ezt az időszakot, emellett megnyílt a Magyar rocktörténet művészeti vezetője, a fiatalon elhunyt Futaki Attila (1984-2024) életútját bemutató minikiállítás.



 

Az eseményen Demeter Szilárd, a Petőfi Kulturális Ügynökség vezérigazgatója beszédében köszönetet mondott a kiadónak, hogy felvállalta a hiánypótló kötet megjelentetésével járó munkát, és a fiatalon elhunyt Futaki Attiláról emlékezett meg. Úgy fogalmazott: „aki lapozgatja a könyvet soha ne feledje el, hogy volt egy olyan rocker, aki világhírű képregényrajzolóként beletette a lelkét ebbe a kötetbe.”



Demeter Szilárd

 

A rendezvény keretében a hazai rocktörténetről Hegyi György (Emil.Rulez) vezetésével Vincze Lilla (Napoleon Boulevard), Kalapács József (Pokolgép), Nagy Feró (Beatrice), valamint Müller Péter Sziámi (Kontroll Csoport, URH, Sziámi) beszélgetett. A kötetbemutató dedikálással, majd Nagy Feró és barátai akusztikus (unplugged) minikoncertjével ért véget.



 

A Magyar rocktörténet című képregény kiemelt célja, hogy bemutassa hazánk legnagyobb rockzenészeit és élő legendáit a magyar rockzene születésétől egészen a jelenkorig. A ’60-as, ’70-es éveket felvonultató, tavaly ősszel megjelent kötet után most itt a folytatás a ’80-as, ’90-es évek zenei ikonjaival. A képregény kreatív és egyben szórakoztató módon idézi fel a magyar rockzene emblematikus pillanatait és alakjait.




A kötet a nyolcvanas-kilencvenes évek legjelentősebb előadóit, többek közt az A. E. Bizottság, Bikini, Dinamit, VHK, Kontroll Csoport, URH, KFT CPg, Edda, Karthago, Első Emelet, Solaris, Pokolgép, Ossian, Akela, Bonanza Banzai, Quimby, Csókolom, PUF, Kispál és a Borz, Tankcsapda, Nyers, Kimnowak – és a hozzájuk kapcsolódó legendás zenészsztorikat a képregény műfajára jellemző sajátos, hol humoros-karikaturisztikus, hol realisztikusabb stílusban mutatja be.

 

A történetről


Pallaghy Karcsi, az első körben megismert közepesen tehetségtelen rockzenész feladja álmait, és beáll dolgozni a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat és ezen keresztül a magyar popszakma urához, Erdős Péterhez. Feladata a tehetségek felkutatása és pályára állítása. Időközben úgy tűnik, viharos magánélete is révbe ér, a válás után újra megtalálja azt a nőt, akivel szívesen leélné az életét. A rendszerváltás azonban a kihasználható lehetőségek tárházát hozza, Karcsi régi barátjával önálló vállalkozásba kezd. Azonban az élet most sem kegyes hozzá, a középkorú férfiak családi, szerelmi, egészségügyi problémái őt is elérik. De a rockzene szeretete végigvonul főhősünk életén: megküzd a tehetségesnek tartott együttesekért a főnökeivel. Így – a munkáján keresztül – ellátogathatunk a leghíresebb koncerthelyszínekre, a fesztiválokra, a rockopera-bemutatókra, a búcsúkoncertekre és részesei lehetünk az új csillagok születésének.

 

Az esemény különleges alkalmat szolgáltatott arra, hogy megnyíljon a legismertebb magyar képregényrajzoló, Futaki Attila (1984-2024) életútját bemutató minikiállítás a Magyar Zene Háza könyvtárában. 


A tárlaton a nyilvánosság előtt korábbiakban be nem mutatott rajzok tekinthetőek meg Futaki Attila világszínvonalú életművéből.  Futaki képein a Spirál, Severed, Puskás és más nemzetközileg is híressé vált alkotások tűnnek fel, emellett a tárlat nyomtatásban eddig meg nem jelent rajzokkal egészül ki. 


A kiállítás május 8-tól a Magyar Zene Háza Könyvtárának nyitvatartási idejében látogatható.

 

A képregény arculatának kialakítása Futaki Attila munkái alapján jött létre, zenei téren a kötet szakmaiságáról újra Jávorszky Béla Szilárd gondoskodott, a borító tervezésében ezúttal is Cserkuti Dávid vett részt. A rajzos „rock-minilexikon” szövegét Kántor Mihály jegyzi, a képeket Haragos Péter és Felvidéki Miklós rajzolták.

 

A Magyar rocktörténet képregénysorozat megvásárolható a Libri, a Lira, a book24, valamint a kepeskronikak.hu webshopokban.

 

 

Fotók: Petőfi Kulturális Ügynökség