|
|
|
| Előadó: | Beszterce ostroma (Daljáték) |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Müller Péter Sziámi |
|
Tolcsvay Nagy László |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | daljáték |
| Címkék: | Keressük! |
(Pongrácz):
Lehet, hogy a nagyvilágban
Ezerféle igazság van,
Ám de itt a váramban
Egy van csak, s az nálam van!
Tudom én, hogy mi vonz benne,
Csupán csak a pénze!
Ismerted őt idáig is,
Nem kérted meg mégse!
(Miloszláv):
Rágalom! Vén bolond!
Nem kell nékem hozomány!
Nincs számomra kerek földön
Nagyobb kincs, mint e lány!
Szeretem! Szeretem!
Csak rá vágytam mindig én!
Gyermekként már megszerettem,
Nem lesz másé, csak enyém!
(Pongrácz):
Ne gondold, hogy bedőlünk
A válogatott szóknak!
Ha fiskális mondja őket,
Hamiskásan szólnak!
Nem a szíved hozott téged,
A megbízód küldött,
Jól tudom, hogy nem vagy más,
Mint besztercei ügynök!
(Miloszláv):
Hülyeség! Szeretem!
Nincs itt ügy, csak szerelem!
Elviszem innen,
S ő eljön velem!
(Pongrácz):
Szólj te is, gyermekem!
Válaszolj, hogy lássa,
Nem vágyódsz te cseppet sem
Egy ilyenfajta társra!
(Apolka):
Szeretem őt, szeretem őt,
Kimondom Isten és ember előtt!
Őhozzá tartoztam gyermekként már,
S tudtam, hogy ő is vár!
(Pongrácz):
Nem adlak hozzá egy jöttmenthez téged,
Százszámra találhatsz te jóval különb férjet!
Tenéked egy herceg jár, vagy éppen egy király,
Nem az a pojáca, körmönfont hitványa!
(Miloszláv):
Elég volt ebből! A törvény beszél!
Nagyon messze ment, komoly büntetést
Kaphat majd ezért.
Nem apja néki, s a gyámja se még.
Térjen észre, vagy tönkre tétetem – legyen már elég!
8Apolka):
Kérlek, ne bántsd! Kérlek, ne bántsd!
Javamat nézi csak ő, semmi mást!
Lányaként tekintek rá, és féltem őt!
(Pongrácz):
Ne félts te engemet, nincsen miért!
Jobb helyről tudom én az igaz törvényt!
(Apolka):
Szeretjük egymást minden felett!
8Miloszláv):
Fogja föl végre, hogy vénember lett!
(Együtt):
Szeretem őt! Szeretem őt!
(Miloszláv: Apolka):
Elviszem innen, hát jöjj! Elmegyek véle, hát jöjj!
Szeretlek én, szeretlek én, szeretlek, jöjj!
(Pongrácz):
Jól van, ha te úgy, te hitvány pondró!
Harcolni akarsz? Nekem úgy is jó!
Nagyra nyílt száj és csekélyke ész,
Most próbálj szájalni, mutasd, mit érsz!
EGYSZERRE:
(Pongrácz: Miloszláv: Apolka):
Úgy, úgy, csak mondd, Hé, te nem tudod, Hagyják abba!
Felfújt hólyag! Hogy kivel kezdesz ki! Nem kell harc!
Úgyse engedem majd! Te ostoba, pökhendi, Jól viselkedem majd!
Úgyse engedem majd! Rozzant senki! Jól viselkedem majd!
Úgyse engedem majd! A megye, a város Jól viselkedem majd!
Úgyse engedem majd! Mind mellettem van! Jól viselkedem majd!
Úgyse engedem majd! És kiállnak értem Jól viselkedem majd!
Jól viselkedem majd!
Úgyse engedem majd! Az országházban! Jól viselkedem majd!
Úgyse engedem majd! Még a miniszterelnök is Jól viselkedem majd!
Úgyse engedem majd! Pontosan tudja,
Úgyse engedem majd! Hogy ki vagyok én!
Úgyse engedem majd! És tudd meg, te gróf,
Úgyse engedem majd! Hogy a király is ismer,
Úgyse engedem majd! Meglásd, hogy végül majd
Úgyse engedem majd! Engedned kell!
Úgyis engeded majd!
Úgyis engeded majd!
Úgyis engeded majd!
Úgyis engeded majd őt!
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
