|
|
|
| Előadó: | Vincze Viktória |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Neményi Antal Schöck Ottó |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Westernfilmet láttam tegnap, csoda izgalmas volt,
szöveg helyett minden percben eldördült egy tucat colt.
Jimmy volt az egyik főnök, imádta a zenét,
ábrándozva bendzsózgatott, de ellőtték a fél fülét.
Aludni nem tudok, mindig rá gondolok,
nem értem, mért ijeszt a sötét?
Tudom, hogy hol vagyok, a fogam mért vacog,
ha a szél zörgeti az ablakot.
Erős a képzelet, az ember mit tehet,
ha ehhez társul még a sötét,
és tisztán látom én,nyílik a nagy szekrény,
Jimmy, a félfülű szobámba lép.
Két nagy banda volt a filmben, vívtak félszáz csatát.
Szerelmes volt a két főnök, s folyton ellopták a lányt.
Johnny volt a másik vezér, mindig verset szavalt.
Pöszén mondta minden sorát, mert kilőtték a szemfogát.
Ha alszom, álmodok, álmomban én vagyok,
akit Jim ellopott, az a lány.
És folyton csak dalolt, és az a bendzsó szólt.
Higgyék el, rémes volt az éjszakám!
Aztán meg jött Johnny, verseket mondani,
és pöszén megsúgta, úgy imád.
Ma reggel döntöttem, a szekrényt elvittem,
mert azon mindkettő ki-bejárt.
Aludni nem tudok, csak rájuk gondolok,
hiányzik énnekem a két hős.
Mióta nincsenek, furcsák az éjjelek,
hiszen már mindkettő jó ismerős.
Jimmy, a félfülű, Johnny, a nagyszerű,
miért nem gondoltok soha rám?
Ma reggel döntöttem, a filmet megnézem,
nyugodt lesz akkor majd az éjszakám.
Lá-lá-lá, lá-lá-lá,...
Egyre többet tudhatunk meg a bohóc maszk mögül kikacsintó srácról, aki egy évvel ezelőtt debütált Morionesként és akire rekordidőn belül óriási figyelem szegeződött.
Miközben az előadó Manuellel közös, toplistás featje, a „Voodoo Baba” továbbra is pörög, addig is egy új, igazán személyes szólófelvétellel jelentkezik. Az „ALVAJÁR” egy uptempo, pop-latin-deep house dalnosztalgia, amelyben a gyerekkor keveredik a keserédes jelen vívódásaival, miértjeivel.
„Az ALVAJÁR-t nagymamámmal való kapcsolatom ihlette nagyrészt, a jelenem küzdelmei pedig kiegészítették”
– mondja Bakos Kristóf, azaz Moriones, aki múlt héten ünnepelte első albumának, a ’Tébolyda’ egyben karrierjének is csekély egyéves jubileumát. Az akkor még csak zenéjéről és TikTokról ismert fura hajú fiú azóta három önálló, teltházas koncertet adott Budapesten, legutóbbit éppen a közel 1300 férőhelyes Akvárium Klub Nagyhalljában. Ekkor a bohóc a színpadon meghalt, és ezzel egy új érát indított el, kilátásba helyezve egy új lemez érkezését.
Az „ALVAJÁR” is egy mozaikrész, amelyről a dalszerző bővebben így mesélt
„Unokatestvéremmel forgattuk a videóklipet. Mindenképp egy olyan helyet szerettem volna a szám nosztalgikus kedvessége miatt, ahol gyerekkorom nagy részét töltöttem, és a klipben feltűnő hintaágy az volt. Sokszor átmentem és beszélgettünk mamával, és ekkor a nap mindig odasütött. A kontraszt az csak hozzáadódott a történethez, hiszen a bohóc meghalt, de az albummal minden tiszta lesz. Nagyon durva, mert a klip elején a kisfiú én vagyok, ahogy nézi a jelenem. Azt a részletet unokatesóm egy egyetemi projektjéből vettük ki, ami ráadásul egy 14 éves felvétel, hiszen 2010-ben forgott és valahol megtalálta. Eszméletlen sorsszerűen történik ismét minden és mondhatjuk, hogy minden egyszerű volt, hiszen hazamentünk.”
Az „ALVAJÁR” egyfajta életigenlő figyelmeztetés is, hogy a jelen zsúfoltságában, ha a múltat elfelejtjük és nem tudjuk értékelni a pillanatot, azt később meg fogjuk bánni.
