|
|
|
| Előadó: | Hősök |
|---|---|
| Album: | Klasszik |
| Megjelenés: | 2008 |
| Hossz: | 3:58 |
| Szövegírók: |
Sub Bass Monster (Máté Szabolcs) Zselenszky Mr. Joeker Mentha Eckü Brash Török-Zselenszky Tamás Baranyai Dániel Barcza Sándor Komjáti ádám Ozsváth Gergely Horváth Márk |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | szerzői kiadás |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Refrén(4x)
Soha ne mond hogy soha
Mentha:
Soha többé nem válok köddé megígérem
Maradok mindörökké amíg élek
Soha nem gondoltam volna hogy az élet
Fordulhat a rosszból a jóra
Mit hozott a gólya azóta csakis minden róla szól
Na meg rólad a ma és a holnap
A legfontosabb dolog ami mozgat
Hegyeket és völgyeket ez a szeretet
Nekem ez maradt meg első sorban
És ez soha-soha el nem sorvad
Ez sokkal többet ér tudod mindennél
Mert ezt ingyen kaptam de kincset ér
Brash:
Kérlek téged aki írod a történetem
Soha ne fogyjon ki a tinta ebben az életben
A tolladból és a szufla a kezedből
Legyen minden új esztendő ötletektől gazdag
Így leszek én is emlékekkel tele
Soha ne kerüljön el a szerencse keze
És az egészet fogalmazd bele egy könyvbe
Amit majd ha meghalok csak másolj fel az égre
Soha ne hagyd abba az írást előttem van sok minden
Amit megadtál ne vedd el maradjon az én kincsem
És ha szükséged lesz pár jó ötletre
Csak szólj, jó páros leszünk örökre
Refrén(4x)
Soha ne mond hogy soha
Eckü:
Soha többet nem fogok berúgni
Bár fogadjunk ilyet nem fogok megfogadni
Vagyis hát ígérni nem vagyok ostoba
Ahogy Bobakrome mondta "Soha ne mond hogy soha" se
Ez helytálló néhány témában
A ratyikkal nem békülök de a lüktetést a vénámban érzem
Ha elringat a zene eggyé válunk
Csak mi ma ketten indulunk elszállunk
A végtelen fele már forró szerenád
Soha többet holnaptól mi csak magad vered át
A barát belelát és ott lesz hogy segítsen
Régi mégis örök az hogy lehetetlen nincsen
Mr. Joeker:
Soha többé nem mondom azt hogy a kaszt ahova
Tartozom kiakaszt miért? mert nem igaz
Nem kell ház az óceán partján
Elég nekem a büszke mosoly anyám arcán
A sodrásiránnyal szemben evezek az idő
Rágja a kenum így persze nehezebb ám
Soha ne kérd tőlem hogy kössek ki
A kikötőben ne várjon rám senki
Olyan akinek túl gyorsnak tűnik ez a folyam
Lesz alkalom ha vihar temet
S ha a lelkem habokra zúzva
Kúszik a partra azt megkoszorúzva ja
Refrén(4x)
Soha ne mond hogy soha
Sub Bass Monster:
Soha ne mond hogy ennyi volt soha ne mond hogy vége van
Soha ne mond hogy felesleges soha ne mond hogy hasztalan
Soha ne mond hogy már késő soha ne mond hogy neked mindegy
Soha ne mond hogy soha Tesó hidd el ez csak így megy "Mert!"
Hullhat eső "Vagy!" fújhat szél
Az aki hisz és nem fél bizony mindent túlél
Új nap ébred "És!" Új szelek fújnak
A gondok el múlnak és a sebek begyógyulnak
Hidd el történhet bármi nem kell meghátrálni
Csak állni a sarat bár ez piszkosul tud fájni
Kivárni és a pillanattal válni eggyé,
Így a "Soha többé" helyét átveszi a "Mindörökké"...
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
