|
|
|
| Előadó: | Hősök |
|---|---|
| Album: | Szóhisztéria |
| Megjelenés: | 2002 |
| Hossz: | 3:13 |
| Szövegírók: |
Mr. Joeker Eckü Baranyai Dániel Komjáti ádám |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
/Eckü/
Mehet a kibeszélőshow, pétishow, a vezető nem Mónika
A fingom szagoljad az elegy neve amónnia
Oktatási filmem figyeld 3 2 1 a 0
Sablon rap Ah séma téma minimális szufla
Ami jellemző rád elmaradhatatlan mellverés
Oldal meg Szájd biztos kovalens kötés
Segítségével létrejövő stílust felmutató
Trampli Mc-ket leszaró, Eckü az adogató
Baszogató, porbafingó, végzek veled cakkum-pakkum
A tettek mezejére lépek, itt a hősi album
Vigyed haza, vár a mama, eldobta eléd a frízbit
A rap-be ne takarózz, inkább válasszad a Britney-t
Meg a többit, jó a szerkód, tudom százezerbe került
Mc verseny ellenünk, na miért vagy ilyen feszült?
Nem fekszik talán a pálya? blokád alá leszel zárva
Te vagy kipipálva, itt a teljes elit gárda
Felkoncolja a hurkákat, ajtó nyílik, irány jobbra
Száműzetés örökre a magadfajták sorsa
/Refrén – 2x /
„Gumi-MC”
„Kapd be te pöcs!”
„Hogy mit mondtál?”
„Nye-nye-nye-nye-nye..”
/Joeker/
Adiosz margitosz humanisztikusz normalisztikusz
Nukusz íqsz 120 mínusz undorisztikusz
Joekerikusz fikusz titusz szövegi omnibusz
Horrorisztikusz akusztikusz. Mi van Kopernikusz?
Na szóval. Hadd éljek már azzal a joggal, hogy a
Korral ellentmondva kezembe tartott Mc jobbal
Mikrofonnal spékelt, turbózott szavam arcodba kenjem és
Tudatban izzó rímeim a világ elé fedjem.
Menjen kárba? Nem, nem süllyed el bárka.
Ideje, hogy valaki szövegét a szádba rágja. Jaj hát
Bocsáss meg. Nem sértelek, csak vázolom a tényeket,
4 év repperségeddel én soha fel nem érhetek. Nem
Mérhetek rád csapást, mert még kárt teszel a hajamban,
Rendkívüli mérgedből szült mérhetetlen haraggal.
A csillagokon ömlő tejszínhabon szelem a kenyerem csapom a
Tenyerem, na viszlát gyerekek, tolom a szekerem,JAAA!!
/Refrén – 2x /
„Gumi-MC”
„Kapd be te pöcs!”
„Hogy mit mondtál?”
„Nye-nye-nye-nye-nye..”
/Joeker/
Most én jövök te szarzsák, 6 ajtós szekrény állat.
Te mindenkit leütsz, aki egy kicsit kisebb nálad, vagy mert
Nagyobb a gatyája? Biztos van rá oka, mert egy
Nuku centis pöccsel nem mész sokra haver soha.
Keresed az indokot, hogy hol köthetnél belém.
Egy kiló kenyér is okosabb nálad te szemét,
Feléd indítottam harcra kész atom szöveg rakétát, hogy
Elpusztítsam örökre ezt a köcsög planétát.
/Eckü/
Raptitán kombó büntet, csönd legyen a szádnak!
A statárium leszopat, na csönd legyen a szádnak!
Gyökérpörkölt üzenetem: csönd legyen a szádnak!
Hip Hop dont stop! na mi van mi az ábra?
Itt a helyzetjelentés, folyik tovább a szardobálás
Minden méretezve, bonyolítva, mint a holdra-szállás
A takony-kilövőállásom fullra beizzítom
Szétdezintegrálok mindent vegyétek be a horgom köcsögök…
/Refrén – 2x /
„Gumi-MC”
„Kapd be te pöcs!”
„Hogy mit mondtál?”
„Nye-nye-nye-nye-nye..”
/4x
Na húzzál vissza az endorra büdös vuki!
Gumi-MC
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
