|
|
|
| Előadó: | Hősök |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Ozsváth Gergely (Mentha) Baranyai Dániel (Eckü) 4tress |
|
Komjáti Ádám (Mr. JoeKer) |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
/Refrén - 4tress/
Van, hogy csal a megérzés
Azt hitted jó deal, de a fal felé mész.
Szóltam. Mégis iszod a levét még
Don’t stop. Pedig egyszer már megégtél
/Mentha/
Ilyen vagyok tesó üsse kő
A makacs, az agy és a két füstölgő puskacső
De előfordul, hogy hallgatok másokra
Rám ez nem vonatkozik csak az állításomra. Sorry!
Tudom emiatt túl sok a fight
Tudom nehéz velem és ez több embernek fájt
Fejem után megyek és veszem az akadályt
Az életem az hardcore és nem pedig a light.
Nincs még egy ilyen mint én a nap alatt
Figyelj csak magad add így leszel szabadabb
Amit kimondtam az egyértelmű evidens
Az egyik nevem hajthatatlan a másik pedig renitens
Fejjel a falnak ahogy kell
Hidd el aki mer az elvisel mindennel
Mert ami érdekel az nem hagy hidegen
Erre koncentrálok csak is idebenn (idebenn yah)
/Refrén - 4tress/
Van, hogy csal a megérzés
Azt hitted jó deal, de a fal felé mész.
Szóltam. Mégis iszod a levét még
Don’t stop. Pedig egyszer már megégtél
/Eckü/
Én vagyok a Földön a legnagyobb konok
Megyek a fejem után nekem hiába is nyomod
Pontosan megvan mit akarok és kenem
Vágom a centit hogy még közelebb legyek
Ne szólj be, ne szólj bele főleg flegmán ne
A prikézsiát hallod ne tedd rám te
Nézzél magadba nem kell a jó tanács
Amikor megszólalsz maga a sorscsapás.
Vámpír vagy bármit állítasz
Az a baj hogy csak nagy nehezen tágítasz
Nem pazarlom a drága időm ilyenre
Inkább kérlek ballagj el sietve
Más vagyok mégis eltökélt
Ki néha pepecselt eltökölt
Ki akkor is feláll és viszi a végét
Ha éppen bukja ezt a kört
/Refrén - 4tress/
Van, hogy csal a megérzés
Azt hitted jó deal, de a fal felé mész.
Szóltam. Mégis iszod a levét még
Don’t stop. Pedig egyszer már megégtél
1. rész, Fotográfus mesterek és fotóművészek íróportréi, 2024. április 27 – június 24.
2. rész, A múzeumi fényképészek íróportréi, 2024. június 27 – december 15.
2024-ben alapításának 70. évfordulóját ünnepli a Petőfi Irodalmi Múzeum, amelyet egy gazdag és sokszínű, gyűjteményeit bemutató kiállítássorozattal ünnepel meg. Ennek a sorozatnak képezi az első részét A halandóság törékeny arcai fotókiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményének íróportréiból. A jubileumi tárlat olyan válogatást mutat be a múzeum archív fényképeiből, amely sajátos keresztmetszetet nyújt az irodalom jeles szereplőiről éppúgy, mint a magyar fotótörténet kiemelkedő alkotóiról.
A kiállítás felépítése rendhagyó, mivel azonos főcím alatt két önálló, időben egymást követő tárlat szerepel. Az elsőn (2024. április 27 – június 24.) az archív írói arcképekre, míg a másodikon (2024. június 27 – december 15.) a múzeumi fényképészek munkája során készült portrékra kerül a hangsúly. A két egymást követő tárlat összesen mintegy 150, a múzeum tulajdonában lévő klasszikus magyar író arcképét vonultatja fel.
Végigtekintve a kiállításon, a látogató számos ismerős fényképre bukkanhat. Ki ne látta volna tankönyvében a megtört tekintetű Arany, az igéző Ady, a kalapos dendi Kosztolányi vagy a vigasztalan Juhász Gyula fotóját? Közös bennük, hogy valamennyit a PIM fotógyűjteménye őrzi.
A múzeum már 1954-es megalakulásakor kiemelt jelentőséget tulajdonított a fotográfiáknak, amelyek műtárgyként, készítőjüket is megnevezve kerültek be a nyilvántartásba. Az áprilisban megnyílt tárlat válogatás a Művészeti, Relikvia- és Fotótár 40 ezer darabos írói ikonográfiai kollekciójából, a PIM fotógyűjteményének legértékesebb egységéből. A Művészeti Tár fotógyűjteménye országosan is a legnagyobb írói képi adatbázis, és mint ilyen, nélkülözhetetlen kiállítások, irodalmi kiadványok összeállításakor is.
Az első bemutatón (2024. április 27. – június 23.) szereplő, időrendben kiállított mintegy 80 fénykép neves fotográfusok – Simonyi Antal, Ellinger Ede, Uher Ödön, Székely Aladár, Rónai Dénes, Pécsi József, Escher Károly, Zinner Erzsébet, Balla Demeter, Gink Károly, Molnár Edit, Szilágyi Lenke és többek - munkáin keresztül egyben fotótörténeti ívet is felrajzol, érzékeltetve, hogyan alakult a portréfényképezés technikája és szemléletmódja a korai és a legújabb felvételek között eltelt mintegy 150 évben. A tárlat legkorábbi fotográfiája Tiedge János Vörösmartyt ábrázoló felvétele 1854-ből, míg a legutóbbiak a 2000-es évekből valók. A kiállítás az irodalom és fotográfia egyfajta izgalmas találkozására invitál.
A gyűjtemény bővelkedik különleges, korai fényképészeti eljárással készült eredeti fotográfiákban. Kiemelkedik közülük Székely Aladár Ady Endréről 1915-ben készült dedikált fotója, Simonyi Antal Jókai Mórról, illetve Arany Jánosról készült albumin fényképei, Ellinger Ede Arany János fényképe, Balogh Rudolf Molnár Ferencről haditudósítóként készült fotója, vagy Edward Steichen, a divatfotózás úttörőjének Molnár Ferenc portréja, és Kaffka Margit albumin fényképe.
A halandóság törékeny arcai címet Juhász Ferenc Molnár Edit Íróportréim című 1973-as pécsi kiállítására írt megnyitóbeszédéből kölcsönöztük.
A második kiállításon (2024. június 27. – december 15.) a PIM fotósai (Berekméri Zoltán, Flesch Bálint, Bókay László, Dobóczi Zsolt, Belicza László Gábor, Gál Csaba és Birtalan Zsolt) által az elmúlt évtizedekben készített íróportrékra kerül majd a hangsúly.
A kiállítás kurátorai: Kovács Ida és Kemény Aranka irodalmi muzeológusok, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: Mihalkov György, PIM
