|
|
|
| Előadó: | Deego |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Deego Halpert Balázs Hámori Péter |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Hip - Hop, rap |
| Címkék: | Keressük! |
refrén:
Hogy miért fontosabb a család, mint bármi más
Hogy a tiszta utat válaszd, mondjon bárki mást
Hogy őszinte légy mindig, bárhogyan is lesz
Elmondtam ezerszer már, de még mindig nem érted
Ezt
Csak az utazás számít
De út közben végig sok hamis cél csábít
Te nyerőnek születtél, nem te leszel ki veszt
Elmondtam ezerszer már, de még mindig nem érted
Ezt
Annyian kompenzálnak, feladnak mindent és újra próbálnak
Annak látszanak mik nem, és azok lesznek végül is
Amit belül eltitkolnak, még ha kívül szépül is
A kép; a szív nem csal meg soha
Aki mást állítana, a legnagyobb ostoba
Minden egyes ember önmagában, egyedi csoda
Isten, sors, vagy más, de így tette Őt oda
A szülők felnevelnek
Az élet kudarcai ellen állig felszerelnek
Minden gyermekkori bűnért, máig vezekelnek
Mint kisgyermekként anno az égig felemelnek
Tarts meg minden élményt
Hogy a felét újra éled majd, ezt tűzd ki célként
Olyan felnőtt legyél végül, mit gyerekként képzeltél
Vagy olyan gyerek maradj, mit felnőttként képzelnél
El; Én csak sodródom az árral
a társam megtaláltam már, nem küzdök a magánnyal
Sokan úgy bánnak az élettel, mint a legnagyobb talánnyal
De Én egy pillanatban ragadtam kettesben A Lánnyal
A zene örök szerelem
Ha valamit nehéz elmondanom, mindig bevetem
Lassan 20 éve már írom a levelem
Ha már újat nem tudok majd, a tollat leteszem
refrén: 1x
Mit is írhatnék neked
Úgy gondolom, megvan az oka, hogy nincsenek veled
Te is felfogod, ha akarod, helyén az eszed
Nekik csak az kéne, hogy foghassák a kezed
Sok mindent megértek, de egyet, azt soha
Hogy ahol ma tartasz, hogy jutottál oda
Védelmező lehetnél, négy fallal a szoba
Egy anya formájában te lehetnél a csoda
Mindenki küzd minden nap
Ha hibákról van szó, akkor nincsen nagy
Sosem gyógyul be a seb, amit itt bent hagy
A kimondatlan szó egy köztes szinten hagy
A magány szempont kérdése
A csendes kiáltásaid elfojtott érzése
Száraz a torok, összenyomnak a falak
A víz elborít mindent, kiszárad az ajak
Én is voltam ott, ezt sose feledd el
Ha kezdeni kell valamit, azt biztos veled kell
Nem tudtál mit kezdeni a szülő szereppel
A sebek nem gyógyulnak a múló hetekkel
refrén: 2x
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
