|
|
|
Anyácskám, nagy folyó, mosd meg fáradt kezem,
Kis húgom, erdei tó, gyógyítgasd friss sebem,
Apám, te fényes szél, űzd el viharomat!
Szellőcske, kis testvér, fésüld meg hajamat!
Nővérem, napsugár, simogasd arcomat!
Míg itt vagy a sötét, nem ér el, ó, maradj!
Apám, te fényes szél, űzd el viharomat!
Szellőcske, kis testvér, fésüld meg hajamat!
Kedvesem, holdsugár, melletted fekszem itt.
Fiaim, csillagok, dalom énekelik.
Apám, te fényes szél, űzd el viharomat!
Szellőcske, kis testvér, fésüld meg hajamat!
Apám, te fényes szél, űzd el viharomat!
Szellőcske, kis testvér, fésüld meg hajamat!
Anyácskám, nagy folyó, mosd meg fáradt kezem,
Kis húgom, erdei tó, gyógyítgasd friss sebem,
Apám, te fényes szél, űzd el viharomat!
Szellőcske, kis testvér, fésüld meg hajamat!
Apám, te fényes szél, űzd el viharomat!
Szellőcske, kis testvér, fésüld meg hajamat!
Apám, te fényes szél, űzd el viharomat!
Szellőcske, kis testvér, fésüld meg hajamat!
Apám, te fényes szél, űzd el viharomat!
Szellőcske, kis testvér, fésüld meg hajamat!
Gárdonyi Géza Karácsonyi álom című betlehemes játékát Koltay Gábor rendezésében mutatják be december 11-én a Békéscsabai Jókai Színház nagyszínpadán.
„Modern életünkben elhalványultak a betlehemes játék egyházi, népi kulturális elemei, amelyeket érdemes lenne élő színházi keretek között ismét megismertetni a gyerekekkel”
– indokolta Seregi Zoltán színházigazgató az olvasópróbán a darabválasztást.
Koltay Gábor, Balázs Béla-díjas rendező felelevenítette, hogy Gárdonyi művét 1901-ben mutatták be először a Nemzeti Színházban, majd 1912-ben egy másik rendezésben, mindkettő nagy siker lett. Akkor még három felvonásban játszották, ezt most egyfelvonásossá rövidítette Bártfay Rita, az Újszínház dramaturgja.
A kész darab sokáig a fiókban hevert, mígnem Gárdonyi álmában megjelent egy színházi előadásba beépülő betlehemes játék. Ezután döntötte el, hogy egy „hangulatkeltő előjátékot” szerkeszt a kész műhöz, megmagyarázva, „hogyan kerül a magyar paraszt magyar népi ruhában Jeruzsálembe” – magyarázta Koltay Gábor.
„Abban bízunk, hogy ezt a bonyolult, összetett és nagyon nehezen követhető világot – ahol sokszor szomorúak vagyunk – szebbé, jobbá, emberibbé, elfogadhatóbbá és becsületesebbé tudjuk tenni. Abban reménykedünk, hogy eljön egy szebb és jobb világ, ennek a reménynek a megtestesítője a kis Jézus”
– fogalmazott.
Igaz-Juhász Katalin díszlettervező elmondta, a színpad bal oldalán egy keleti palota jelenik meg, jobb oldalon a háttérben egy sziklaváros, az előtérben pedig egy homokkőbe vájt, istállószerű szállás. A város folytatódik a zenekari árokban, növelve az előteret a statikus színpadképhez.
A jelmezeket Vesztergombi Anikó tervezte; a karakterek egy része keleties ruhát fog viselni, de megjelennek a színen a hagyományos magyar népi ruhák is - tette hozzá. A produkciót a Viharsarok Táncszínházzal közösen hozták létre, a zenét Koltay Gergely szerezte.
A darabban mások mellett Besztercey Attila, Puskás Dániel, Nagy Róbert, Katkó Ferenc, Nagy Erika, Tege Antal, Liszi Melinda, Lénárt László és Csurulya Csongor játszanak.
Fotó: Békéscsabai Jókai színház
