


| Előadó: | Magna Cum Laude |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Kara Misa |
|
Szabó Tibor |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Északról lólépésben, hol verdánk aranyos fapados,
mivel lecsorgunk délre éppen, utunk a 26-os.
Turul tárul elénk, szárnyain röppenünk vissza a múltba,
mikor szobrot emeltek Szent Jánosnak, ki korát felülmúlta.
És ha tovább úszunk le a folyón, miről csukát is neveztek el,
belénk égett, hogy minden időben, minden időben viselni kell.
Itt van a legtöbb sarok, itt forrnak a legjobb sörök,
itt születnek a legszebb sorok, a Tisza partról, ami örök.
Kis ország, ne légy szomorú, mindenki szeretője vagy,
lesz itt még sok száz randevú, gyermekeink édesanyja marad.
Kis ország, ne légy szomorú, népdalra szomjazónak zene,
éhesnek rántott hús alakú, de nekünk a világ, a világ, a világ közepe.
Fák alatt pihen a pincesor, mihez asszisztál a vén Sajó,
itt hétköznap is folyik a bor, és 603 hang hallható.
De csitt az Alföld közepén elindult valami moraj,
máshol mindenki verhető, de itt verhetetlenné vált az olaj.
De régi országunk közepén, hol majd kezedet fogom,
a Katalin kettőn mi csendben oson, vígan a káka fokon.
Csók csattan mamutfenyő alatt, két karom erős satu,
hogy a zebrán a zebrában megyünk, megsüvegelni Tessedik Samut.
Kis ország, ne légy szomorú, mindenki szeretője vagy,
lesz itt még sok száz randevú, gyermekeink édesanyja marad.
Kis ország, ne légy szomorú, népdalra szomjazónak zene,
éhesnek rántott hús alakú, de nekünk a világ, a világ, a világ közepe.
Kis ország, ne légy szomorú, mindenki szeretője vagy,
lesz itt még sok száz randevú, gyermekeink édesanyja marad.
Kis ország, ne légy szomorú, népdalra szomjazónak zene,
éhesnek rántott hús alakú, de nekünk a világ, a világ, a világ közepe.



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.