|
|
|
| Előadó: | Záray Márta |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
S. Nagy István |
|
Berki Géza |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | sláger |
| Címkék: | Keressük! |
Engem a szerelem nem érdekel,
a szívemet Ámor nem éri el.
Hiába csábít a holdas éj,
érzem, hogy varázsa ezer veszély.
Tudd meg, hogy bármilyen szép a szád,
csak néha nézhetek lopva rád.
Ha sokat bámullak, édesem,
félek egy napon elveszett szívem.
Még jó, hogy zárva ablakom,
mert otthon így száll sóhajom.
Sejted, hogy szeretlek téged,
csak érted élek,
de ezt nem mutathatom.
Épp ezért mondom én százszor el
azt, hogy a szerelem nem érdekel.
Nem baj, hogy úgy hiszik, rossz vagyok,
még te se tudd, hogy itt benn lángolok.
Szerelem, szerelem, fura érzés,
mondják bölcseink, mondják ifjaink.
Nekem nem esetem ez a kérdés:
Mi a csók, mi a vágy, remegés?
Engem a szerelem nem érdekel,
a szívemet Ámor nem éri el.
Hiába csábít a holdas éj,
érzem, hogy varázsa ezer veszély.
Épp ezért mondom én százszor el
azt, hogy a szerelem nem érdekel.
Nem baj, hogy úgy hiszik, rossz vagyok,
még te se tudd, hogy itt benn lángolok.
Tudd meg, hogy bármilyen szép a szád,
csak néha nézhetek lopva rád.
Ha sokat bámullak, édesem,
félek egy napon elveszett szívem.
Még jó, hogy zárva ablakom,
mert otthon így száll sóhajom.
Sejted, hogy szeretlek téged,
csak érted élek,
de ezt nem mutathatom.
Épp ezért mondom én százszor el
azt, hogy a szerelem nem érdekel.
Nem baj, hogy úgy hiszik, rossz vagyok,
még te se tudd, hogy itt benn lángolok.
Ne félj, még idejében megtudod.
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
