|
|
|
Verze 1\r\n\r\nmért van? - hogy nem találjuk meg a közös témát?\r\n... hogy komolyan veszel minden tréfát?\r\n... hogy elfelejted amit érted tettem?\r\n... hogy amim van el vesztem?\r\n\r\nilyen az én formám, szomorú már minden\r\n...az arcom reggel gyűrött mint az ingem\r\nez van, rád gondolok minden áldott éjjel\r\nmért vagy ilyen néma? - bár tudnám mit érzel..\r\n\r\na napok lassan telnek a fájdalom megfújt\r\nnincsen semmi pozitív ami jó volt elmúlt\r\nképed előtt állok, telefonnal kézbe\r\ngondolkodok.. felhívlak, gyere már fel nézz be\r\n\r\nhívlak, de leteszem, leülök egy székre\r\nüvöltöm a tükörbe: forduljon már szépre!!!\r\nnem bírom ezt tovább, a remény súgja: \"menj még\"\r\n\"érezd hogy a tűz a szívedbe még bent ég\"\r\n\r\ntovább megyek megint, nem számít, hogy hányszor\r\ngondoltam, hogy vége, megyek még mer mér ne!\r\nhosszú még az út amit megjárok én érted\r\neddig tűrtem ezt is, mára meg már szétvet\r\n\r\naz ideg ami bennem van elfojtom míg tudom ezt\r\ngyere velem sétálni, a füledbe majd súgom ezt:\r\n\r\n\r\nRefrén:\r\n\r\nszeretlek és tudod lány, a szívem most is lüktet\r\na remény súgja menjek, Héé menjek tovább küzdjek!\r\nte vagy minden szép és jó mi létezik a földön\r\nnélküled a világ, olyan mint egy börtön..\r\n\r\nVerze2\r\n\r\nSzeretném ha megölelnél, elmondanád mi bánt\r\nsajnos már nem lehet, mert én vétettem egy hibát\r\nnem figyeltem eléggé, és nem törődtem veled\r\nölni tudnék érte, de már nem foghatom kezed\r\n\r\nolyan lány vagy akinek az életemet adnám\r\négben voltam veled, most egy szakadéknak alján\r\nnem kérded, hogy mi van velem, ezért tőled én sem\r\na nevednek a betűit a bőrömre rá vésem..\r\n\r\nha felnézek az égre mindig keresem az arcod\r\ngyere vissza hozzám, bárcsak lenne még egy sanszom\r\n...ha felhívlak attól félek kinyomod\r\nnem szeretném hallani, hogy mással van már viszonyod\r\n\r\nnem szeretném tudni, mégis kíváncsivá teszel\r\nez a rohadt fájdalom már életkedvet vesz el\r\nhol vagy?...elhiheted hiányzol már nagyon!\r\nszeretlek és rájöttem hogy én voltam a barom\r\n\r\nnem érdekel senki, nekem csak te kellesz\r\naz a baj, hogy több esélyem tudom nekem nem lesz...\r\n\r\nRefrén:\r\n\r\nszeretlek és tudod lány, a szívem most is lüktet\r\na remény súgja menjek, Héé menjek tovább küzdjek!\r\nte vagy minden szép és jó mi létezik a földön\r\nnélküled a világ, olyan mint egy börtön..
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
