|
|
|
Verze 1\r\n\r\nmért van? - hogy nem találjuk meg a közös témát?\r\n... hogy komolyan veszel minden tréfát?\r\n... hogy elfelejted amit érted tettem?\r\n... hogy amim van el vesztem?\r\n\r\nilyen az én formám, szomorú már minden\r\n...az arcom reggel gyűrött mint az ingem\r\nez van, rád gondolok minden áldott éjjel\r\nmért vagy ilyen néma? - bár tudnám mit érzel..\r\n\r\na napok lassan telnek a fájdalom megfújt\r\nnincsen semmi pozitív ami jó volt elmúlt\r\nképed előtt állok, telefonnal kézbe\r\ngondolkodok.. felhívlak, gyere már fel nézz be\r\n\r\nhívlak, de leteszem, leülök egy székre\r\nüvöltöm a tükörbe: forduljon már szépre!!!\r\nnem bírom ezt tovább, a remény súgja: \"menj még\"\r\n\"érezd hogy a tűz a szívedbe még bent ég\"\r\n\r\ntovább megyek megint, nem számít, hogy hányszor\r\ngondoltam, hogy vége, megyek még mer mér ne!\r\nhosszú még az út amit megjárok én érted\r\neddig tűrtem ezt is, mára meg már szétvet\r\n\r\naz ideg ami bennem van elfojtom míg tudom ezt\r\ngyere velem sétálni, a füledbe majd súgom ezt:\r\n\r\n\r\nRefrén:\r\n\r\nszeretlek és tudod lány, a szívem most is lüktet\r\na remény súgja menjek, Héé menjek tovább küzdjek!\r\nte vagy minden szép és jó mi létezik a földön\r\nnélküled a világ, olyan mint egy börtön..\r\n\r\nVerze2\r\n\r\nSzeretném ha megölelnél, elmondanád mi bánt\r\nsajnos már nem lehet, mert én vétettem egy hibát\r\nnem figyeltem eléggé, és nem törődtem veled\r\nölni tudnék érte, de már nem foghatom kezed\r\n\r\nolyan lány vagy akinek az életemet adnám\r\négben voltam veled, most egy szakadéknak alján\r\nnem kérded, hogy mi van velem, ezért tőled én sem\r\na nevednek a betűit a bőrömre rá vésem..\r\n\r\nha felnézek az égre mindig keresem az arcod\r\ngyere vissza hozzám, bárcsak lenne még egy sanszom\r\n...ha felhívlak attól félek kinyomod\r\nnem szeretném hallani, hogy mással van már viszonyod\r\n\r\nnem szeretném tudni, mégis kíváncsivá teszel\r\nez a rohadt fájdalom már életkedvet vesz el\r\nhol vagy?...elhiheted hiányzol már nagyon!\r\nszeretlek és rájöttem hogy én voltam a barom\r\n\r\nnem érdekel senki, nekem csak te kellesz\r\naz a baj, hogy több esélyem tudom nekem nem lesz...\r\n\r\nRefrén:\r\n\r\nszeretlek és tudod lány, a szívem most is lüktet\r\na remény súgja menjek, Héé menjek tovább küzdjek!\r\nte vagy minden szép és jó mi létezik a földön\r\nnélküled a világ, olyan mint egy börtön..
Egy sodró lendületű, fülbemászó nyári szerelmes felvétel, amely már az első hallgatás után ott marad a szívben. A szerzemény új színt hoz Kökény Attila zenei világába: egyszerre szenvedélyes, felszabadító és modern.
Veled elrepülnék bárhová, ahol csak te vagy és senki más - hangzik el a refrénben, amely egy olyan kapcsolatot idéz meg, ahol a világ megszűnik létezni, és csak a másik számít.
Kökény Attial-dalszövegek itt.
Ezt a szerelmi ívet pedig a közönség már jól ismerheti, hisz a tavalyi nagy sláger, a „Ha újra látlak” érzelmi töltetét élhetjük át oldva a nap évszakának könnyed érzelmeivel. A szám zeneszerzője ismét Rakonczai Viktor, akinek érzékenysége és zenei világa már számtalan slágert eredményezett az elmúlt évtizedekben.
A „Veled elrepülnék” újabb bizonyítéka annak, hogy Rakonczai Viktor egyedi zenei kézjegye mennyire működik a mai popzenében – érzékeny, mégis magával ragadó.
A dalszöveget Kökény Attila, Rakonczai Viktor és Orbán Tamás közösen írták, ahogy azt már korábban is megszokhattuk tőlük – a trió ismét pontosan eltalálta, mi az, ami egyszerre igaz, mai és átélhető.
- Szerencsés ember vagyok, aki már megtapasztalta a valódi érzelmeket.
Talán éppen ezért lett ez az alkotás ennyire őszinte, kitárulkozó és emberközeli, könnyű volt belehelyezkednem ebbe a témába. Olyan dalt akartunk írni, amitől az embernek kedve támad elindulni valahová... valakivel - mondja Kökény Attila.
A dalhoz készült videóklipet a Balaton egyik legszebb részén forgatták: egy hangulatos szőlőbirtokon, egy pincészetnél, majd egy katamarán fedélzetén, a nyílt vízen. A képi világ szinte mediterrán – napsütés, barátok, nevetés, poharak koccannak, hajszálban szél – az a fajta pillanat, amit legszívesebben megállítanánk örökre.
Ebbe a dalba, mint a vitorlás árbócába, bárki bele tud kapaszkodni, aki már szeretett valaha szívből.
Fotó: Kökény Attila x Rakonczai Viktor
